A 2012-es PISA-mérés romló eredményei alátámasztják, hogy a köznevelés megújítása nem tűrt halasztást. A bevezetett változásokkal a kormány olyan méltányos és igazságos iskolarendszert hozott létre, amely felszámolja a gyermekek eltérő családi hátteréből adódó különbségeket, mindenki számára biztosítja a korszerű ismeretek elsajátításának lehetőségét. Közlemény.
A PISA-vizsgálat (Programme for International Student Assessment) a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, melyet 2000-ben indítottak el. Jelenleg a legnagyobb és legtekintélyesebb az ilyenfajta mérések között.
Az első három mérésben Magyarország átlageredménye szövegértésből és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természettudományból átlagos volt. Az eredmények 2000 és 2006 között egyik területen sem változtak jelentősen.
A 2009-es mérésre a szövegértés területén némileg javult a magyar tanulók átlageredménye, matematikából és természettudományból azonban nem volt változás
A legutóbbi, 2012 tavaszán készült mérések alkalmával mind matematika, mind szövegértés, mind természettudományok területén a magyar diákok eredményei alacsonyabbak lettek az OECD-átlagnál. A mérésben résztvevő fiatalok többsége 2003-ban kezdett iskolába járni: a romló eredmények iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei.
Már a 2009-es PISA- és az országos kompetenciamérések adatai is tényszerűen rávilágítottak arra, hogy a felzárkóztatás terén a korábbi oktatásirányítás lépései nem hoztak érdemi javulást. Tanulmányaikat illetően a magyar gyermekek sikerességét egész Európában kirívó mértékben a családjaik anyagi, társadalmi háttere határozza meg. A legutóbbi mérések eredményei pedig végképp egyértelművé tették, hogy az elhibázott intézkedések az oktatás színvonalromlásával jártak.
A megújított köznevelési rendszerben a nagyobb állami szerepvállalással, a tananyag egységes tartalmi szabályozásával, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást segítő programokkal, a délutáni foglalkozások biztosításával, a pedagógusok nagyobb anyagi elismerésével, a rövidesen elinduló külső szakmai ellenőrzéssel, a pedagógusok és az intézmények minősítésével a kormány megteremtette a magas színvonalú nevelés, oktatás feltételeit. Okkal reméljük, hogy az átalakítás eredményei néhány éven belül a magyar diákok teljesítményében is mérhetőkké válnak.
(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)
