A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által megrendezett tanácskozáson találkozott csütörtökön a települések polgármestereivel, oktatási szakembereivel Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. A programhoz az ország további öt helyszínéről webkamerával csatlakoztak az érdeklődők.
A minőség javítása érdekében szükség van a közoktatási törvény koncepciójában megfogalmazott, egységes protokoll alapján működő szakmai kontrollra, de a települések egy része továbbra is szeretne az iskolák fenntartója maradni – mondta az államtitkár.
Rendhagyó konferencia keretében folytatódott a közoktatási törvényt előkészítő egyeztetések sorozata Gödöllőn. Ezúttal a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által megrendezett tanácskozáson találkozott a települések polgármestereivel, oktatási szakembereivel Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár. A programhoz az ország további öt helyszínéről video kapcsolat segítségével csatlakoztak az érdeklődők.
A vendégeket Gémesi György a város polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és a video kapcsolatról gondoskodó Magyar Telekom képviseletében Fábián Zoltán osztályvezető köszöntötte. A konferenciateremben elhelyezett kivetítőn keresztül bejelentkeztek a Győrben, Kistokajban, Szolnokon, Zalaegerszegen és Pécsen összegyűlt szakemberek, így hozzávetőlegesen ötszázan követték az eseményeket, hallgatták meg az államtitkár előadását és kapcsolódtak be az azt követő fórumba.
Hoffmann Rózsa elöljáróban szólt arról, hogy örömmel vesz részt a tanácskozáson, hiszen az ilyen eszmecseréken elhangzó vélemények, tapasztalatok elősegítik, hogy minél több szempont figyelembevételével készüljön el az új közoktatási törvény. Az építő jellegű javaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar oktatás ismét magas színvonalúvá váljon– tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta: olyan törvényt kell alkotni, amely megteremti az egységet, az ország egészét szolgálja, ugyanakkor megőrzi a helyi sajátosságokat, értékeket. A 90-es évek elején valódi felszabadulásként élték meg az oktatási szakemberek, hogy a 70-es, 80-as évek szigorú központosítása után az önkormányzatok lettek az intézmények fenntartói. S bár a törvények továbbra is rögzítették az állam felelősségét, az állam folyamatosan kivonult az oktatásból. Így alakult ki a jelenlegi helyzet: a kiadásoknak csupán 45 százalékát finanszírozza a központi költségvetés, a többit az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni, a pedagógusok pedig méltatlanul alacsony bérért tanítanak. Néhány adatot is ismertetett összehasonlításként az államtitkár. Míg hazánkban a költségvetés 6,6 százalékát fordítják oktatásra, ez az arány az OECD tagállamokban átlagosan 8,8 százalék. Míg egy 15 éve pályán lévő középiskolai tanár fizetése Magyarországon átlagosan évi 18.079 USD, addig az OECD országokban átlag 48.850 USD. A pénzkivonás megmutatkozott az eredményekben, csökkent a színvonal, a folyamatossá váló pénzhiány miatt egyre több önkormányzat kényszerült iskolájának bezárására.
Az állami szerepvállalás csökkenése a döntési jogosítványokra is kihatott, ma ott tartunk, hogy az államnak gyakorlatilag nincs beleszólása abba, hogy hol nyitnak vagy zárnak be egy iskolát, s az oktatás tartalmi kérdéseiben alig van központi elv. Holott az állam kötelessége, hogy a keleti és a nyugati, déli vagy északi országrészen egyaránt gondoskodjon minden gyermek megfelelő szintű oktatásáról. Ne attól függjön a színvonal, hogy egy gyermek valamelyik felkapott, gazdag belvárosi kerület, vagy egy szegény falu iskolájába jár. Az államtitkár ezért fontosnak tartja, hogy az oktatásban, a munkában és a pedagógusok bérezésében egyaránt érvényesüljön a tartalmi, minőségi szabályozás, ugyanakkor maradjon tere az iskola szakmai önállóságának is. Ennek egyik eszköze a folyamatos ellenőrzés.
A közoktatási törvény az önkormányzati törvénnyel párhuzamosan alakul. E szerint az intézmények fenntartója az állam lesz, de a városok is átvállalhatják ezt a feladatot, ha rendelkezésükre áll a szükséges fedezet. A kormányhivatalok az iskolák fejlesztési stratégiáját alakítják, s az általuk kinevezett igazgatókon keresztül, folyamatos ellenőrzés mellett gondoskodnak a szakmai színvonal megtartásáról. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy az intézményvezetők kinevezésénél figyelembe vegyék az önkormányzat és a tantestület véleményét is.
Az új közoktatási törvényen belül a pedagógus életpálya-modell egy új szemléletű bérrendszer bevezetését teszi lehetővé, amely nem a tanítandó kötelező óraszámot, hanem a törvényes heti negyven órás munkaidőt veszik alapul, amelynek mintegy 80 százalékában kellene az iskolában tartózkodni. Lehet, hogy feszítettebb munkatempó alakul ki ily módon, de az egyidejűleg bevezetendő pedagógus életpálya-modell révén kiszámítható tisztességes jövedelmet kap cserébe a pedagógustársadalom – mondta Hoffmann Rózsa.
A konferencián videó kapcsolaton keresztül és személyesen tették fel kérdéseiket a résztvevők, akik elsősorban a bérezés, a fenntartás, a minőségellenőrzés részleteire, az iskolabezárásokra voltak kíváncsiak.
Az államtitkár válaszaiból kiderült, hogy csak a közoktatási törvény elfogadása után vezethető be az életpálya-modell. Ha még a nyári ülésszakon megszavazzák a jogszabályt, akkor a tervezett intézkedések egy része jövőre bevezethető lenne. A modell értelmében három évenként automatikusan, valamint a két alkalommal végzett minősítés után nőnek majd a bérek, melyek viszonyítási alapja a mindenkori minimálbér lesz. Elhangzott továbbá, hogy a szakmai ellenőrzést nem a kormányhivatalok végzik, hanem iskolában dolgozó elismert szakemberek, akik egyben e feladatra képzett szakértők lesznek. Nem terveznek változást az ingatlanok tulajdonjogában, a nemzetiségi iskolák finanszírozásában, az iskolaigazgatók kinevezésének időtartamában, s a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti oktatásra és a testnevelésre. Az elszegényedett, az iskoláik bezárására készülő önkormányzatokat pedig arra biztatta az államtitkár, hogy tartsanak ki az új jogszabályok bevezetéséig. A legnehezebb helyzetbe került iskolák számára rövid időn belül támogatási lehetőség nyílik meg az Oktatásért Felelős Államtitkárságon.
Gémesi György polgármesterként arról szólt, hogy a települések egy része szeretné továbbra is az iskolák fenntartója lenni, ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a minőség megtartása és javítása érdekében szükség van a koncepcióban megfogalmazott egységes szakmai kontrollra.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)
