Magyarország kormánya határozottan fellép a szegregáció ellen. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, az oktatás világában a Nemzeti köznevelésről szóló törvény kijelöli ezen szándék kereteit és eszközeit. Közlemény.

A nehéz körülmények között élő gyermekek integrált nevelését-oktatását hatékonyan segíti a minőségi kisgyermekkori nevelés kiterjesztése, megerősítése. Ezért a kormány 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást. Ugyanez a törekvés jelenik meg az iskolák fenntartói feladatainak átvételével a nagyobb állami szerepvállalásban, a tananyagot tartalmában egységesen szabályozó Nemzeti alaptantervben, a Híd-programokban. A felsorolt intézkedések mindegyike valódi esélyegyenlőséget kínál, a gyermek képességei kibontakoztatásának, beilleszkedésének eszköze.
A legsérülékenyebb társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű – köztük roma -, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóknak a kormány pedagógiai és szociális, kulturális jellegű támogatást nyújt.

Az Arany János programokban mintegy 4.500-zan, az Útravaló Ösztöndíjprogramban  évente átlagosan 20.000 tanuló vesz részt.
A kötelező erkölcstan oktatás bevezetése, az érettségi feltételéül szabott kötelező közösségi munka várhatóan meghozza azt a szemléletmódbeli változást, ami elfogadóbbá, érzékenyebbé, szeretetteljesebbé teszi a felnövekvő nemzedéket.

A kormány kimutatható eredménye, hogy 10 százalékkal növelte a sajátos nevelési igényű gyermekek normál iskolában történő nevelését-oktatását. A statisztikai adatok szerint: míg a 2010/2011-es tanévben 502, sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve ellátó iskola működött Magyarországon, a 2011/2012-es tanévben már csak 452.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)