A törvény megalkotásával a legfontosabb célunk Magyarország megújításának elősegítése volt, hiszen amilyen az iskolánk, olyan a holnapunk – fogalmazott Hoffmann Rózsa a köznevelésről szóló törvény új elemeit bemutató sajtótájékoztatóan.
252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény további fontos rendelkezéseit az iskolarendszer sajátosságaihoz igazodva több év alatt vezetik be, 2013. január 1-től kerülnek állami fenntartásba a köznevelési intézmények, a pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-től él, míg hároméves kortól 2014. szeptember 1-től lesz kötelező az óvoda.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni – fogalmazott a miniszter.
A törvény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat, valamint a kiemelkedően teljesítő diákokat egyaránt. Ezen célok megvalósítása érdekében a pedagógusok képzését, kiválasztását újra kell gondolni és meg kell teremteni az anyagi biztonságukat, továbbá a siker érdekében a családokat és a szülőket segítő partnerként kell kezelni – fűzte hozzá. A miniszter a törvény legnagyobb eredményének az állam intézményi fenntartó szerepének megteremtését nevezte.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: az iskolarendszer célja az emberré válás elősegítése, a nevelés. A törvény által megvalósítani kívánt cél a társadalom kettészakadásának megállítása. Ennek garanciája lesz a Nemzeti Alaptanterv megalkotása, amelyre egy olyan monitoring rendszer fog épülni, amely ellenőrzi azt, hogy a gyermekek el tudják-e sajátítani az elvárt tudást – fűzte hozza. További célunk a műveltségi és tudásszint emelése volt – mondta az államtitkár.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a most elfogadott jogszabály egy kerettörvény, ezért fontos lesz a törvény végrehajtási szabályainak megalkotása is. Kiemelte a törvény közösség szerepét hangsúlyozó részét, elmondva: fontos, hogy ne az egyént, hanem az egyén közösségbe való tartozását helyezzük a középpontba.
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szabályozásairól, legfontosabb újításairól a csatolt dokumentumok között találhatóak részletes információk.
(kormany.hu)