A sajtóban megjelenő állítások a felvételi tájékoztatóval kapcsolatban nem felelnek meg a valóságnak. A felsőoktatási felvételire készülő diákok számára minden, a felelős döntés meghozatalához szükséges tájékoztatás elérhető. Közlemény.

Az állításokkal ellentétben a felvételi tájékoztatóban minden érdemi információ megtalálható: tartalmazza, hogy mely intézmény milyen képzéseket tervez indítani, rögzíti az önköltségek összegét azok számára, akik ilyen jelentkezésben gondolkoznak, és – ezzel megegyezően – a magyar állami ösztöndíj összegét is, melyet az állam teljes egészében, a költségvetésből finanszíroz majd.

A felvételi tájékoztató tartalmazza továbbá az intézmények által előzetesen megadott felvételi irányszámokat is, ez alapján a jelentkező pontosan tudja, hogy az intézmény az adott szakra hány hallgatót tervez felvenni. A minimális szám (mint az előző években is) azt jelenti, hogy milyen létszám alatt nem indul el a képzés, a maximális szám pedig a felvenni tervezett maximális létszámot. Az intézmények feladata, hogy január folyamán ezeket a számokat átgondolja és kapacitásként frissítse. Ezt a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rögzíti.

Nem felel meg tehát az állításnak, hogy az oktatási kormányzat „hasraütésszerűen” volt kénytelen megállapítani a létszámokat: ez az intézmények feladata és felelőssége. Ha az ELTE anglisztika szakán jelenleg 100-280 fős irányszám szerepel, akkor ez azt jelenti, hogy a szak 100 fő alatt nem indul (ami valószínűtlen, hiszen mindig többen jelentkeztek rá), de várhatólag nem vesznek fel rá 280 főnél többet. Az intézmény feladata tehát januárra, hogy ezt még egyszer – immár kapacitásszámként – átgondolja, és a rendszerben frissítse.

Problémaként tüntetik fel a slágerszakok esetén a korábbinál jóval könnyebb bejutási lehetőséget. A kormány álláspontja szerint a slágerszakokon a legnépszerűbb képzőhelyek eddig is feltöltötték a rendelkezésre álló helyeket, és a túljelentkezés miatt ezt a minimális ponthatárnál adott esetben jóval magasabb ponthatár mellett tehették meg. Ez várhatóan az idei évben is így lesz, de amint a korábbi években, úgy most sem a miniszter által megállapított ponthatár, hanem az intézmények fogadóképessége korlátozza majd a felvehető hallgatók létszámát, és ez alapján derül majd ki, hogy mennyi a ponthatár az adott intézmény adott szakján.

Az sem igaz, hogy a felsőoktatási intézmények támogatása a tavalyihoz képest 34 milliárd forinttal csökken. A kormány szándéka szerint további plusz 50 Mrd Ft támogatást fog nyújtani. (ebből: mintegy 10 Mrd EU-s projektek önrésze, 27 Mrd Ft tervezett PPP kiváltásra; 13 Mrd Ft szállítási tartozás rendezése tervezett összeg).

A 16 „népszerű” szak kiemelése ugyan ilyen esetleges. 258 világi szak közül mindössze 16 szakot nem támogat a kormány magyar állami ösztöndíjjal, és a magyar állami ösztöndíjjal támogatottak között is vannak szép számmal népszerű szakok (pl. orvosképzés).

A BKF mint magánintézmény fotós képzésének említése azért sem releváns, mert az állam a magánintézmények képzéseit egyébként sem támogatja magyar állami ösztöndíjjal alapképzésben és osztatlan képzésben, már a tavalyi évben sem tette.

Minden eddigi felvételi eljárásban bevett gyakorlat volt a január folyamán megjelenő újabb az akkreditáció alatt álló szakok pótlólagos meghirdetése. Ez még szélesebb kör számára tesz elérhetővé szakokat.

A művészeti szakok esetén a korábbi évek gyakorlatában nem került megállapításra irányszám, mert az intézmények a művészeti kvalitások alapján döntöttek a felvételről, és nem rögzítettek előre létszámokat. Január folyamán ez is pótlásra kerül, ez azonban az intézmények jogszabályban előírt kötelezettsége.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság)