Magyarország és Szlovákia törekszik arra, hogy a révkomáromi Selye János Egyetem minél hamarabb teljesítse az egyetemi akkreditációs feltételeket - erről fogadott el közös nyilatkozatot 2012. szeptember 20-án Révkomáromban, ötödik ülésén a Magyar-Szlovák Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Vegyes Bizottság.
„Ez a nyilatkozat mindkét fél segítő szándékát kifejezi. A magyar fél kész tudományos és szakmai segítséget nyújtani az akkreditáció megtartásához, olyan formában, mely a szlovák jogrendbe és a tudományos autonómia kereteibe illeszkedik” - mondta el Hoffmann Rózsa, a magyar delegáció vezetője az MTI-nek.
A javaslat tárgyalásának korábbi szakaszában a szlovák delegációvezető, Štefan Chudoba úgy fogalmazott, törekedni fognak arra, hogy a Selye János Egyetemet 2013-tól ne minősítsék főiskolává, azonban a minisztérium lehetőségei korlátozottak, az ügyben a kormányé a döntés joga, miután az intézmény nem teljesítette hiánytalanul az egyetemi ranghoz szükséges akkreditációt. A szlovák oktatási minisztérium államtitkára hozzátette, a minisztérium álláspontja szerint az intézménynek a strukturális alapokból lehetne támogatást nyújtani, hogy az akkreditáció során elvesztett rangját visszaszerezze.
A szlovák nyelven oktató iskolák számának erőteljes csökkenésére hívta fel a figyelmet Peter Weiss, szlovák nagykövet. Felszólalásában rámutatott, húsz évvel ezelőtt Magyarországon még nyolcvan nemzetiségi iskola volt, ma mindössze 37, és ebből csak ötöt lehet valóban kétnyelvűnek minősíteni, a többiben a szlovákot csak idegen nyelvként oktatják. A diplomata rámutatott, a szlovák pedagógusok száma is csökken és nincs meg a nyugdíjasok utánpótlása. A nagykövet ajánlás elfogadását javasolta, melyben a magyar fél vállalja, hogy mindent megtesz a szlovák iskolák számának csökkenése ellen és kijelentette, szükség estén Szlovákia anyanyelvi tanárok biztosításával is hozzájárulna a nemzetiségi oktatás színvonalának és volumenének fenntartásához.
Hoffmann Rózsa válaszában hangsúlyozta, a jelenség mögött a gyermekek számának csökkenése áll, a jelzett időszakban sok magyar iskolát is be kellett zárni emiatt. Közölte azt is, ha nyolc gyermek szülei kérik a nemzetiségi oktatást, akkor ezt kötelező biztosítani és senki nem kényszerült nélkülözni ezt az ellátást. Az államtitkár azt kérte a szlovák nagykövettől, hogy javaslatának megfogalmazásában ne sugallja, hogy azért csökkent volna a szlovák iskolák száma, mert - mint fogalmazott – „a magyar kormány valamit elhibázott volna”.
A kérdéshez hozzászólt a magyar delegáció tagjaként az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Fuzik János ismertette, hogy idén szlovák nyelvű felsőoktatási intézményekbe összesen nyolc hallgatót vettek fel, és több intézményben jelentkezők hiánya miatt évek óta nem tudnak első évfolyamot indítani. A nagykövet javaslatát olyan formában építették be az elfogadott jegyzőkönyvbe, hogy a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a nemzetiségi oktatást nyújtó magyar és szlovák iskolák megmaradjanak és fejlődjenek.
A szlovák delegáció vezetője, Štefan Chudoba elmondta, nem látják pontosan, hogy az átalakítás közben lévő magyar közoktatás megfelelően biztosítani fogja-e a nemzetiségek tanulását.
Hoffmann Rózsa közölte, a tervezett reform minden részletét még nem hozták nyilvánosságra, azonban az új szerkezetben kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetiségi oktatásra. Az államtitkár később az MTI-nek elmondta, hogy a probléma megoldására elkülönített keretszám biztosítását tervezik a nemzetiségi oktatás számára és hozzátette; „jó úton járunk, amikor a nyelvoktatásban a szomszédos országok nyelvét kiemelten kezeljük, akár pozitív diszkrimináció formájában”.
A magyar fél új ajánlásként kezdeményezte, hogy a Szlovák Oktatási Minisztérium Nemzetiségi Osztályának létszámát bővítsék a magyar nyelvű oktatási intézményeket felügyelő szakemberekkel, valamint a szlovák fél segítse elő magyar részleg kialakítását a szlovák Állami Pedagógiai Intézetben. A kérés indoklásául elmondták, hogy Szlovákiában a magyar nemzetiségi oktatás keretében 5500 pedagógus foglalkozik 55 000 diákkal, közel 300 iskolában.
A szlovák fél válaszában rámutatott, hogy nem tartják szükségesnek a javaslat szerepeltetését az ajánlások között, ugyanis magyar iskolát nem ellenőrizhet olyan személy, aki nem ismeri a magyar nyelvet, ezért a nemzetiségi oktatás felügyelete biztosított.
"A döntést tudomásul vettük, de a következő bizottsági ülésen ismét előterjesztjük, addig olyan adatokat gyűjtünk össze, melyek javaslatunk megvalósulását elősegítik" - mondta le az MTI-nek Hoffmann Rózsa.
(MTI, Oktatásért Felelős Államtitkárság)
