A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II. 6. pontját módosította 2011. szeptember 1-jei hatállyal a 2011. évi LXXIV. törvény. A módosítás lényege – mint ismert – a tanítási időkeretre vonatkozó jogi szabályozás hatályon kívül helyezése.
Előzőek értelmében tehát a jövőben nem kell „tanítási időkeretet” számolni.
Változatlanul hatályos azonban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 140/A. §-ának (1) bekezdése, mely kimondja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.
Előzőek a pedagógus speciális munkaideje vonatkozásában azt jelentik, hogy a munkáltatónak a rendes (heti 40 óra) munkaidőn belül nyilván kell tartania a pedagógus kötelező óráját, kötelező óra feletti többlettanítását.
A munkaügyi nyilvántartás tartalmára vonatkozó szabályokat a jogszabály meghatározza, azonban a munkaügyi nyilvántartás formáját, vezetésének eljárási szabályait az intézményi dokumentumokban kell rögzíteni.
A munkáltatónak a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó nyilvántartási kötelezettsége mellett munkáltatói feladata, kötelessége a munkaidőre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése is, illetve a többlettanítás, rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén a teljesítés igazolása, a díjazás megállapítása.
A munkáltatónak a munkaidő teljesítésének ellenőrzése során figyelemmel kell lennie a Mt. azon rendelkezésére is, amely meghatározza, hogy mely esetekben mentesülhet a munkavállaló, közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól. Az Mt.107. §-ában felsorolt esetek a következők:
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; b) közeli hozzátartozója [139. § (2) bekezdés] halálakor, esetenként legalább két munkanapon át; c) ha keresőképtelen beteg; d) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; e) amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége; f) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára; g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján; i) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.
Az Mt.-ben meghatározott eseteken kívül a közalkalmazottnak munkát kell végeznie, teljesítenie kell a jogszabályban meghatározott kötelező óráit.
Az Mt. 151. § (1) bekezdése értelmében, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.
(2) A munkavállaló részére távolléti díj jár: a) a 107. § a) pontjában meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre; b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben két munkanapra; c) a 107. § d) és f) pontjában meghatározott esetekben; d) a munkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre; e) a szabadság (131-132. §) időtartamára; f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] idejére; g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára. (3) Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól [107. § h) pontja], az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.
A többlettanítás elszámolásának további részletszabályait további részletszabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtási szabályai adják meg. A módosított rendelkezés kihirdetés előtt áll.
A közlemény itt is elérhető.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság)
