A köznevelés megújításakor a kormány a gyermekek és a családok érdekeit mindennél fontosabbnak tartva, minőségjavító intézkedések egész sorát vezette be. Iskolabezárások helyett intézményeket nyitott, pedagógus elbocsátások helyett olyan léptékű béremelést hajtott végre, amelynek köszönhetően a pedagógus házaspárok éves szinten egymillió forinttal több pénzt vihetnek haza.
A minőségi változások alapját a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény adja, amely az iskola feladatai között az érzelmi, az értelmi, az erkölcsi nevelést éppoly fontosnak tartja, mint a tudás átadását, az oktatást. Kimondja, hogy a köznevelés közszolgálat, nem pedig a piaci szemlélet alapján működtetett, különböző érdekeknek alárendelt szolgáltatás.
A nagyobb állami felelősségvállalás pozitívumai már bevezetésének évében megmutatkoztak. Az egységes szakmai irányítás, a szakos ellátottság, a finanszírozás biztonsága, a felszereltség javítása hozzájárulnak az esélyek kiegyenlítéséhez, a gyermekek eltérő helyzetéből adódó különbségek felszámolásához. Jó iskola nincs jó pedagógusok nélkül. A kormány átalakította a pedagógusképzést, megerősítette a továbbképzést, a Klebelsberg ösztöndíjjal pedig azt segíti elő, hogy - főként a hiányszakokra - minél több fiatal jelentkezzen tanárnak. Az átalakítások során a kormány megerősítette az intézményvezetők szakmai önállóságát, megteremtette a lehetőségét annak, hogy a menedzseri feladatok helyett a pedagógiai munka irányításával foglalkozhassanak.
Az előmeneteli rendszer kiszámíthatóvá tette a pályát. A pluszfeladatokkal nem járó új alapokra helyezett munkaidő-számítás, a legkorszerűbb pedagógiai eszközökre épülő minősítés, az oktatásban sikeres európai országokban mindenütt ismert, objektív tanfelügyelet, a mindenki számára elérhetővé tett szaktanácsadói, tantárgygondozói hálózat meghatározó lépés a jobb eredményeket hozó köznevelési rendszer létrehozásában. Az átgondoltabb, professzionálisabb pedagógusi munka egyaránt azt szolgálja, hogy a köznevelés egésze, kiemelten a felzárkóztatás és a tehetséggondozás eredményesebbé váljon.
A tavaly szeptemberben megkezdett és az elkövetkező négy évben folytatódó, jogszabályban garantált mértékű pedagógusbér-emelés a hivatást gyakorlók elismerését illetően, a legjelentősebb intézkedés-sorozat a rendszerváltozás óta. Nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a pedagógus házaspárok éves szinten egy millió forinttal több pénzt vihetnek haza. A biztonság meghatározó minőségi elemnek számít a köznevelésben. A bérek emelkedtek és értékállóvá váltak.
Míg a 2002-től 2010-ig tartó időszakban az iskolabezárások, óvoda és iskola- összevonások miatt 2181-el csökkent a köznevelési intézmények száma, a jelenlegi kormány az óvodaépítésekkel, a kisiskolák újranyitásával megfordította a tendenciát, 784-el több intézmény működik.
Az állami fenntartásba vétel után 2013-ban jogutód nélkül egyetlen iskola sem szűnt meg. Minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik, már 8 gyermekkel alsó tagozatot lehet indítani. Az előző két ciklusban hét tanév alatt összesen 17 448 pedagógust bocsátottak el, az elmúlt négy évben a pedagóguskar nagysága állandósult. A létszámcsökkenés a nyugdíjba vonulók számát sem érte el.
Az egységes tartalmi szabályozás bevezetése és gyakorlati kivitelezésének ellenőrzése lehetővé teszi, hogy a diákok a legkisebb faluban is megszerezhessék azt a tudást, amelyek segítségével megtalálják helyüket a családban, társadalomban és a munka világában.
Az intézmények számára kötelezően megszervezendő délutáni foglalkozások minőségjavító hatása már több helyen érzékelhető. Van, ahol ennek köszönhetően felére csökkent a félévi bukások száma.
A kormány a köznevelésre fordított pénzt a jövőbe történő beruházásnak tekinti, közel 200 milliárd forinttal nagyobb összeget fordít elődeinél a nevelésre, oktatásra.
(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)
