A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója tökéletes összhangban van a kormányzó pártok választási programjával, a PDSZ elnökének állításaival ellentétben.
A decemberben vitairatként közzétett koncepció összehasonlítva a mostanival az alaptételeken kívül kétségtelenül sok változáson ment át, éppen a szakmai párbeszéd hatására. Az lenne furcsa, ha a jelenlegi szöveg megegyezne a korábbival, akkor ugyanis nem lett volna értelme az egyeztetéseknek. Az államtitkárság a szakmai és érdekvédelmi szervezetek – köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének –, valamint a honlapon hozzászólók javaslatait feldolgozta, és jelentős részét beépítette a tervezetbe.
A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban az igazság a kormány honlapján közzétett koncepcióból egyértelműen kiolvasható, azaz: a modell bevezetésének legkorábbi várható ideje 2013 szeptembere, életbe lépését követően valamennyi pedagógus számára jelentősen magasabb bért és kiszámítható életutat biztosít. A szakszervezeti vezető állításai a szöveg meg nem értéséről vagy szándékos félremagyarázásáról tanúskodnak. Az ötven év felettieket ugyanúgy besoroljuk majd a magasabb fizetési kategóriába, mint a fiatalabbakat, vagyis nem igaz, hogy számukra semmit nem nyújt a pedagógus-életpályamodell.
/A gyakornok a minősítő vizsgát követően léphet a pedagógus I. fokozatba, kezdő alapbére a gyakornoki alapfizetés 120 százaléka. A pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka. A pedagógus II. fokozatba lépés feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat és a minősítés. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot legkevesebb 14év szakmai gyakorlatot követően lehet elérni. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatba kerülés további feltétele a pedagógus szakvizsga és a második minősítés megszerzése. A pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A tudományos fokozatot megszerző és rendszeresen publikáló pedagógus II. vagy pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozathoz tartozó szaktanárok kutató tanári fokozatba léphetnek. A kutató tanári fokozat elérésének további feltétele a legalább 14 éves szakmai gyakorlat és a második minősítés megszerzése. A kutató tanár minimális alapbére a pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A mindenkori nyugdíjkorhatár elérését megelőző ötödik évtől a pedagógusok dönthetnek úgy, hogy alacsonyabb óraszámban tanítanak, vagy csökkentett munkaidőben dolgoznak, fizetésük pedig csak az óraszámcsökkentés mértékének 50 százalékával csökken./
A nyári szabadságot illetően az új törvénykoncepció semmilyen változást sem hoz. Erről az 1993 óta hatályban lévő közoktatási törvény szóról szóra így rendelkezik, a PDSZ elnökének érdekvédőként ezt illene tudnia.
A szakszervezetek előszeretettel riogatnak a pedagógusok óraszámának emelésével, ám ez megint csak nem szerepel a koncepcióban. Az viszont igen, – amit többször is nyilvánvalóvá tett az államtitkárság –, hogy olyan új alapokra helyezi a pedagógusok bérének meghatározását, amely a törvényes heti munkaidőből, ezen belül a munkahelyen töltendő idő meghatározásából, és nem pusztán a megtartandó tanítási órák számából indul ki. Az új rendszer, amely együtt jár az életpályamodell magasabb fizetéseivel, komoly minőségi változást fog eredményezni. A szakszervezetnek módjában állhatott erről a szándékáról meggyőződnie az államtitkárral folytatott korábbi tárgyalások során. Így inkább arról kellene nyilatkoznia, hogy támogatja-e a magasabb bértételek bevezetését és ezzel együtt az új munkaszervezést, avagy megőrzendőnek tartja a jelenlegi rendszert.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a valós tényeken alapuló, értelmes párbeszéd híve. A kérdés az, hogy a PDSZ elnöke partner-e ebben vagy folytatni kívánja az alaptalan és oktalan riogatást. Ez utóbbi nem szolgálja a pedagógusok érdekeit.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság)
