Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára az Európai Parlament Kulturális Bizottsága előtt ismertette a féléves magyar uniós elnökség alatt az oktatási tárca feladatait, munkatervét, továbá beszámolt a hazai oktatás helyzetéről, a magyar kormány oktatáspolitikájáról.

A magyar elnökség átfogó prioritásait erőteljesen meghatározzák az európai együttműködésből fakadó feladatok, valamint az Európa 2020 stratégia megvalósítása. A magyar kormány elkötelezett egy nagyobb, erősebb, befogadóbb és versenyképesebb Európai Unió építésében - jelentette ki az államtitkár.

Hangsúlyozta: az Európa 2020 stratégiát az erősebb Európa megteremtése és a Lisszaboni célkitűzések újragondolása hívták életre, mint mondta: a spanyol-belga-magyar trió harmadik tagjaként elkötelezett hívei vagyunk a stratégiának, legjobb tudásunk szerint igyekszünk hozzájárulni hatékony végrehajtásához.

Kiemelte: az oktatás és képzés fontos, meghatározó szerephez jutott az Európa 2020 stratégiában, ez felelősséget és feladatot is ró ránk.

A befogadóbb Európa érdekében a magyar elnökség a sokszínűségből fakadó értékek kiaknázását, az európai identitás erősítését kívánja segíteni – jelentette ki Hoffmann Rózsa. A félév folyamán napirendre kerül a demográfiai problémák újratárgyalása és a társadalmi befogadás legsürgetőbb kérdései is, olyanok, mint a gyermekszegénység elleni küzdelem, illetve a nemzeti roma befogadási stratégiák európai keretének kidolgozás.

Az államtitkár szólt az élethosszig tartó tanulás fontosságáról, mint mondta: hazánk a korai és késői szakaszra helyezi hangsúlyt.

Egy versenyképesebb Európa elérésének érdekében Magyarország a versenyképesség mozgatórugóinak, a kutatás, a fejlesztés és az innováció megerősítését, a foglalkoztathatóság előmozdítását, valamint ehhez kapcsolódó a kis- és középvállalkozások helyzetének javítását tartja sürgető feladatának – emelte ki Hoffmann Rózsa. Hozzátéve: az államtitkárság az oktatás és képzés terén a minőségjavítását, a sokszínűséget garantáló javaslataival kíván hozzájárulni az Európai Unió felsőoktatási modernizációs programjához.

Beszámolójában hangsúlyosan kiemelte a kisgyermekkori nevelés jelentőségét. Mint mondta: itt kezdődhet meg az egész életen át tartó tanulás megalapozása és az ebben a korban történő célzott, magas minőségű nevelés nagymértékben hozzájárulhat a hátrányos helyzetből adódó lemaradás felszámolásához. A magas színvonalú kisgyermekkori nevelés elősegíti a gyermekek későbbi eredményesebb iskolai teljesítményét, mérsékelve a korai iskolaelhagyást. A pozitív élmények sikeres életpályára állíthatják a gyermeket, a negatív hatások viszont jóvátehetetlen károkat okozhatnak – jelentette ki az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, a 2011 februárjában Budapesten tartandó konferenciára, amely többek között a kisgyermekkori nevelés minőségét meghatározó tényezőkkel, a magas színvonalú oktatáshoz egyenlő hozzáférés biztosításával, a kisgyermekkori nevelés különböző intézményes kereteinek finanszírozásával foglalkozik.

Hoffmann Rózsa a nemzetközi mobilitásról szólva úgy fogalmazott: a mobilitás ösztönzése minden tagállam számára fontos, hiszen a fiatalok (és nem csak a fiatalok, hanem a tanárok, kutatók, munkavállalók) külföldi tapasztalatszerzésétől azt reméljük, hogy hazájukba visszatérve kibővült tudással, kompetenciákkal, európai szempontokat ismerve, egyszerre nemzeti és európai állampolgárság tudattal járulnak majd hozzá a társadalom és a gazdaság, az Európai Unió egészének fejlődéséhez, versenyképességének javításához.

Álláspontja szerint bár számos dokumentum, program és eszközrendszer létezik a mobilitás európai előmozdítására, a tények azt mutatják, hogy még mindig nagyon sok akadály gördül a külföldön tanulmányokat folytató diákok és hallgatók elé.

Hangsúlyozta, a magyar elnökség oktatási és képzési programjában kiemelten kezeli az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek népszerűsítését, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2011-et az önkéntesség évének nyilvánította. Különösen aktuálisnak és időszerűnek nevezte a XXI. századi megváltozott gazdasági – társadalmi környezetében az európaiság, az aktív és felelősségtudatos állampolgár nevelésének kérdéseinek felülvizsgálatát.

Hoffmann Rózsa Bartók Béla születésnapját, március 25-ét a tehetséggondozás napjának javasolta.

A „vándorló cigányok” esélyeinek javítására vonatkozó kérdésre kifejtette, a magyar kormány a hátrányos helyzetből adódó leszakadást nem etnikai, hanem szociális ügyként kezeli, az oktatásirányítás kitüntetett figyelmet fordít a hátrányok mielőbbi felszámolására, az oktatás minőségének javítására, a valós esélyegyenlőség megteremtésére.

A filozófusok elleni vizsgálatot politikai ügyként beállító felvetésre reagálva egyértelművé tette, a vizsgálat nem ideológiai alapú, kizárólag a pályázati pénzek szabálytalan felhasználására irányul.

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)