A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tárgyalást kezdeményezett Hoffmann Rózsával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárával a pedagógiai szakszolgálatok működését szabályozó 4/2010. (I. 10.) OKM rendeletben foglaltaknak a gyógytestnevelés területén történő alkalmazásával kapcsolatban.
A kapcsolatfelvételt a Gyógytestnevelés a Gyermekekért Országos Egyesület kezdeményezte, kérve annak egyértelművé tételét, hogy:
- a gyógytestnevelés igénybevétele nem a szülő kezdeményezésére, hanem az annak szükségességének megítélésében kompetens szakember (orvos) javaslata alapján kerül sor,
- a szorgalmi időn kívüli folyamatos működési kötelezettség a gyógytestnevelésre nem terjed ki, hiszen az az iskolai nevelés, oktatás részét képező testnevelési órát váltja ki.
Az egyeztetés résztvevői áttekintették, hogy hat különböző intézményt nevesít a közoktatás pedagógiai szakszolgálatai feladatainak ellátására a hatályos közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 21. §-a, amely alapján, a törvény 34. §-a ugyanakkor hét pedagógiai szakszolgálatról rendelkezik. Az eltérés oka, hogy a törvény külön intézmény hozzárendelése nélkül a gyógytestnevelést is a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolja, hiszen a szakszolgálatok közös jellemzői – az a tanuló veszi igénybe, akinek arra szüksége van, és annyi ideig, amíg arra szükség van; az ellátás nem csak egy adott iskola tanulóira irányulhat, és annak biztosítása a megyei, fővárosi önkormányzatok feladata – a gyógytestnevelés esetében is megjelennek. A törvény 35. § (8) bekezdése rendelkezik a gyógytestnevelés feladatáról – „a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása” –, és arról is, hogy erre akkor kerül sor, „ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-, vagy könnyített testnevelésre utalja”. A törvény 52. § (8) bekezdése meghatározza, hogy a gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre.
A tárca világossá tette, hogy a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010.(I. 19.) OKM rendelet a gyógytestneveléssel összefüggésben csak azokra a kérdésekre terjed ki, melyeket a közoktatási törvény, valamint a nevelési, oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklete nem szabályoz, azaz
- rendelkezik arról, hogy a gyógytestnevelés bármelyik közoktatási intézmény alapfeladataként megszervezhető;
- meghatározza a gyógytestnevelő munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget;
- meghatározza a minimálisan szükséges eszközöket, felszereléseket.
A pedagógiai szakszolgálat intézményeire vonatkozó közös rendelkezések – melyek többek között a pedagógiai szakszolgálatnak a szülő kezdeményezésére történő igénybevételét, a szorgalmi időn kívüli folyamatos működési kötelezettséget tartalmazzák - nem vonatkozik a gyógytestnevelésre, hiszen a feladat ellátásához nem kapcsolódik külön pedagógiai szakszolgálati intézmény.
Államtitkár Asszony nyitott volt arra is, hogy a gyógytestnevelés két különböző [11/1994 (VI. 8.) OKM, és 4/2010 (I. 19.). OKM] miniszteri rendeletben történő szabályozásának indokoltságát – annak előnyeit és hátrányait is mérlegelve - a közoktatási feladatokat érintő új jogi szabályozók kidolgozása során a minisztérium kész áttekinteni.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Egészségügyért Felelős Államtitkárság)
