Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága egyetért a hazánkban ülésező oktatási szakszervezetek fő aggodalmaival. Egyetlen oktatási rendszer sem válhat a gazdasági és pénzügyi válság áldozatává. A kormány feladata, hogy hosszú távon biztosítsák az oktatási rendszer működését. Közlemény.

Ennek érdekében, miközben Európa több országában a gazdasági válság miatt csökkentik a közalkalmazottak, így a pedagógusok bérét, a magyar kormány a tanítók, tanárok több évtizede halogatott, magasabb bérrel járó életpálya bevezetésére készül.

A magyar kormány az ország jövője iránt érzett felelősségét tükrözik azok az intézkedések, amelyeket a magas színvonalú, versenyképes tudást adó, mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító oktatási rendszer megteremtéséért meghozott.

Az óvodától az egyetemig az oktatási rendszer átgondolt, intézkedéseiben szorosan összefüggő megújításának egyetlen célja van, hogy a felnövő generáció a lehető legjobb nevelést, oktatást kapja, hogy az iskolában elsajátított tudás biztosítsa felnőttkorukban a tisztességes boldogulást.

Magyarországon a rendszerváltozást követően egy szétaprózott iskolairányítási rendszer alakult ki. A 3200 különböző helyzetű önkormányzat iskolafenntartóként rendkívül eltérő módon tett eleget intézményfenntartói feladatainak. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar iskolarendszer nem tudta enyhíteni a gyerekek közötti szociokulturális különbségeket.

A kialakult igazságtalan helyzet rendezésére csak a közszolgáltatást maradéktalanul ellátó, nagyobb felelősséget vállaló állam képes. A fenntartói feladatok állami kézbe kerülése a gyermekek számára nagyobb biztonságot, kiszámítható és kiegyensúlyozott színvonalú iskolarendszert, a pedagógusoknak jobb munkafeltételeket jelent. Az önkormányzatok a működtetés feladata által veszik ki részüket az iskolák fenntartásából, továbbá az intézményi tanács révén intézményes formában is véleményt nyilváníthatnak a szakmai munkáról. Az iskola állami fenntartás mellett is a helyi közösségé marad.

A kormány az átalakításhoz minden szükséges - jogi, személyi, anyagi, dologi – feltételt maradéktalanul biztosít.

A felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a gyermekek esélyegyenlőségéhez elengedhetetlen, hogy az iskola a tanítási órákon túl is tartalmas foglalkozásokat biztosítson a tanulóknak. Ehhez azonban a pedagógusok jelenlétére is szükség van. A tanárok, tanítók magasabb bérezéséhez egy új típusú munkarend társul, amely nem a kötelező óraszámból, hanem a magyar munkavállalók átlagosan 40 órás munkahetéből indul ki.

Az új szabályozás szerint a pedagógusoknak munkaidejükből heti 32 órát nevelési, oktatási feladataik ellátásával kell tölteni, heti nyolc órát, felkészülésre, intellektuális feltöltődésre fordíthatnak. A tanítási óraszám a korábbinál kevesebb, 22-26 óra lehet.

A pedagógusok új munkaidő-számítási rendszere tehát nem jár a munkaterhek növekedésével, nem a munka mennyiségében, hanem az elszámolás módjában hoz változást.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága a köznevelési törvény legelső koncepciójának nyilvánosságra kerülése óta a törvényben előírt kötelező egyeztetéseken túl számos alkalommal megvitatta a szakszervezetekkel a köznevelési rendszer átalakításának legfontosabb intézkedéseit, javaslataik egy részét beépítette a jogszabályokba.

A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy megegyezzen a szakszervezetekkel, az oktatás világában nyugodt munka folyjék.

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)