A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény úgy rendelkezik, hogy a tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.

A 2013/2014. tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján a téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart. A tanítási szünetet követő első tanítási nap 2014. január 6. Ez az időszak 14 összefüggő naptári napból áll, amely tartalmaz

• 5 munkanapot (december 23., december 30-31., január 2-3., továbbá

• 9 állami ünnep – és pihenőnapot, valamint heti pihenőnapot (december 24-29., január 1., január 4-5.).

A tanulók megfelelő pihenését, regenerálódását a megszakítás nélküli, folyamatos tanítási szünet biztosítja, ezért a téli szünet időtartamának meghatározására a köznevelési előírásokon kívül az egyéb jogszabályok - így a munka törvénykönyve és a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendváltozást szabályozó NGM rendelet – által elrendelt állami pihenő – és ünnepnapok figyelembevételével került sor.

Fentieken túl felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köznevelésről szóló törvény alapján az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik.

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet ezzel összhangban úgy rendelkezik, hogy az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést az iskolákban is alkalmazni kell. A szabályozás indoka, hogy az iskolai nevelésnek-oktatásnak a jogszabályban előírt általános munkarendhez kell igazodnia, és a jogszabály által munkanappá nyilvánított napokon munkát végző szülők gyermekének megfelelő felügyeletét, foglalkoztatását kell biztosítania. Ebből következően az iskolában az NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombati munkanap – fő szabályként – tanítási napnak tekintendő, és a tanévben a tanítási napok száma e szombati munkanapokra figyelemmel került meghatározásra (180/179 tanítási nap).

A leírtak alapján a 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok – így december 7-e és december 21-e is – az iskolában hivatalos, tehát számozott tanítási nap.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hivatkozott foglalkoztatási és köznevelési jogszabályok csak az általános jogi keretet határozzák meg, a szombati tanítási nap konkrét megszervezése, az általánostól való eltérésről szóló döntés az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik.

Az intézmény kötelezettsége az is, hogy – fenntartói egyetértés esetén – az ilyen irányú igazgatói döntésről a szülőket megfelelő részletességgel, módon és időben tájékoztassa.

A hatályos köznevelési jogszabályok a szombati tanítási nap megszervezésre több lehetőséget kínálnak.

1.) A tanulók szempontjából az érintett intézményvezető mérlegelésének a kérdése az, hogy a szombati munkanapot – az általános szabályok szerint – tanítási napként szervezik-e meg.

2.) A jogszabályok alapján lehetőség van arra is, hogy erre a napra tanítási szünetet adjon az intézményvezető. Ebben az esetben a tanév rendjéről szóló rendelet az irányadó, amely alapján az iskola a jogszabályban meghatározott őszi, téli, tavaszi szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – a nemzeti köznevelésről szóló törvény megtartásával – a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A törvény – a fenntartó egyetértésével – lehetővé teszi az igazgató által elrendelt rendkívüli szünet miatt kiesett tananyag szombati, valamint délutáni oktatásszervezés keretében történő pótlását.

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az iskolában a szombati napot tanítási szünetként tervezik meg, akkor ezen a napon az érintett iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről, amelyet több iskolával közösen is megszervezhet.

3.) Harmadik oktatásszervezési lehetőségként a köznevelési jogszabályok azt is biztosítják, hogy helyi döntés alapján december 7-e, illetve december 21-e tanítás nélküli munkanap legyen az iskolában az erre rendelkezésre álló öt, illetve hat munkanap terhére. Amint arra már korábban több alkalommal is felhívtuk a figyelmet, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében az NGM rendeletben elrendelt munkanap áthelyezések, szombati munkanapok minden esetben munkanapnak minősülnek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. A jogszabályok értelmezése a konkrét ügyben érdemi döntésre jogosult jogalkalmazók és a bíróságok feladata.

A fent leírtak a tájékoztatást szolgálják, nem tekinthetők hivatalos jogi állásfoglalásnak, illetve nem jelentenek kötelezettséget az érintettek számára.

(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)