A 2009-ben végzett és tavaly decemberben közzé tett PISA felmérés eredményeiről és hatásáról tanácskoztak az oktatási szakemberek a Millenárison megtartott konferencián március 24-én. Közlemény.
A szervező Commitment Szolgáltató és Tanácsadó ZRT vezérigazgatója Ekler Gergely köszöntőjében elmondta, hogy komoly átalakulások zajlanak napjainkban az oktatás terén, hiszen változik a közoktatási, felsőoktatási törvény és a NAT. Ezért van szükség az ilyen diskurzusokra, hogy a jogszabályok módosításánál minél több szempontot vegyenek figyelembe a törvény megalkotói.
Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke felidézte, hogy az első PISA eredmények számos országban valóságos sokkot okoztak. Sokan megkérdőjelezték a mérés eredményeit, hiszen úgy vélték, hogy a PISA nem azt vizsgálta, amire az iskola felkészíti a gyerekeket. Mások radikális változást sürgettek az eredmények közzététele után. Mindenesetre az adatok megerősítették azt az irányt, amerre a magyar oktatáspolitika elindult a 2000-es évek elején. – mondta Pokorni Zoltán. Gondot jelent azonban, hogy a magyar iskolarendszer továbbra sem képes a szociális helyzetből adódó hátrányokat leküzdeni, hanem erősíti azokat. Tehát a cél az esélyteremtő méltányos iskolarendszer kialakítása, emellett azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a kiugró tehetségű gyerekek képességeinek kibontakoztatására.
Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kijelentette: a mérések elengedhetetlenek a döntések meghozatalánál. A PISA eredményekről, az oktatási rendszer várható változásairól szólva hangsúlyozta: a nevelés terén az óvodáknak, valamint az általános iskola első négy osztályának rendkívül nagy szerepe van, erre kell koncentrálni, hiszen később a nevelés háttérbe szorul, mivel főleg az ismeretek bővítése folyik az intézményekben.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár arra figyelmeztetett, hogy rendkívül fontosak a PISA és az egyéb nemzetközi felmérések során szerzett adatok, ám maga a mérés csupán a vizsgálatok egyik eszköze. Hiteles mérce lehet ugyan, hiszen számokkal támasztja alá a más tapasztalatok, megfigyelések útján szerzett ismereteket. Az objektív tapasztalatokat a mérések meg tudják ugyan erősíteni, de semmiképpen nem írják felül – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta, a pedagógiai döntéseknél nemcsak az eredmények ismerete a fontos, hanem szükség van azokra a visszajelzésekre is, amelyek a pedagógiai tanítási folyamat eredményességét jelzik. Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy meglehetősen eltérő adatok születtek a különböző felmérések során. Miközben a PISA vizsgálata alapján összességében a középmezőnyben végeztek a magyar diákok a szövegértés, a matematikai és természettudományos ismeretek terén, addig a TIMSS mérés alapján a nyolcadikosok a világ élvonalába tartoznak matematikából. A PIRLS szerint pedig, amely a negyedik osztályosok szövegértését vizsgálja, szintén a legjobbak közé tartoznak diákjaink. Vajon melyik mérésnek kell hinni? – tette fel a kérdés az oktatásért felelős államtitkár. Szerinte a döntések meghozatalakor, az oktatáspolitika kialakításakor az egyszerű eredményeknél, számoknál mélyebbre kell ásni, foglalkozni kell az okokkal is. Foglalkozni kell például azzal, hogy meghatározó szerepe van a szülők anyagi helyzetének és iskolázottságának a gyermekek eredményeinek alakulásában.
Elfogadjuk tehát a PISA megállapításait, de nem kritikátlanul, önmagukban – szögezte le Hoffmann Rózsa. Pálinkás József korábban elhangzott szavaira utalva hangsúlyozta a pontos standardok megállapításának fontosságát, hogy legyen egységesen mérhető a gyerekek tudása. Ezért kell az egységes tanterv is, hogy Nagykanizsán és Záhonyban egyaránt tudják a diákok, hogy mi az a Pitagorasz-tétel, mit jelent Trianon, vagy az 56-os lyukas nemzeti zászló a magyaroknak. Ez elengedhetetlen az oktatás eredményességéhez, a színvonalas oktatás pedig feltétele a gazdaság fejlődésének, az életminőség javulásának.
A készülő új közoktatási törvényről szólva Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy a gyermekekben ki kell alakítani a rend, a munka, a kötelesség iránti igényt, ami a hagyományos iskolai nevelés alapja is volt. Az államtitkár a tankötelezettségi korhatárt illetően szakmailag a 16 évet tartja indokoltnak. Fontosnak tartotta továbbá, hogy intenzíven, ha kell, külön kis csoportokban foglalkozzanak a hátrányokkal induló gyermekekkel, hogy minél előbb együtt lehessen őket nevelni, oktatni a többi diákkal. Ehhez megfelelő szakmai segítségre, erőforrásra van szükség.
Hoffmann Rózsa kiemelte, hogy javítani kell a pedagógusok bérszínvonalát, a külső szakmai kontrollt. Elengedhetetlennek tartotta a hiteles kommunikációt, hiszen csak akkor lehet megnyerni a szülőket, pedagógusokat, ha az oktatáspolitika bizalmat, hitet, erőt sugároz.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)
