A 2011. február 28-i nyilvánosságra hozatal a jogszabályban előírt határidőnek megfelelően történt. A magyarországi pedagógiai mérési, értékelési rendszer kiépítése 2001-ben indult el, mára Európa és a világ legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon szakmai tekintetben és szolgáltatásaiban egyaránt.

A mérési rendszer két alapvető összetevője a 4. évfolyamos készség- és képességmérés, valamint a 6., a 8. és a 10. évfolyamokon lefolytatott országos kompetenciamérések. A mérésekhez tanulói szociokulturális háttérvizsgálat is kapcsolódik, amely lehetővé teszi az eredmények árnyalt és sokrétű elemzését.

A 4. évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelően a klasszikus értelemben vett kompetenciamérés nem indokolt. Az itt alkalmazott úgynevezett diagnosztikus mérőeszköz segítségével az mérhető, hogy bizonyos alapvető képességek, készségek tekintetében az adott tanuló - a korosztályára jellemző szinthez képest - fejlődésében milyen szinten áll. A mérési eredményeket az iskolák maguk értékelhetik ki, az Oktatási Hivatal csupán kétszáz iskola eredményeit dolgozza fel és hozza nyilvánosságra.

Mivel ebben az életkorban még a nagyobb fejlődésbeli különbségek is természetesnek mondhatók, a mérési eredmény itt nem igazán alkalmas arra, hogy az iskola munkáját jellemezze. A mérés célja tehát ilyen esetben elsődlegesen az, hogy a pedagógusokat informálja a gyermek egyes képességeinek, készségeinek fejlettsége tekintetében. A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek.

A 6., a 8. és a 10. évfolyamos kompetenciamérésekben a tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai tudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni. A mérés módszertana – nemzeti sajátosságai mellett – illeszkedik a nemzetközi mérési rendszerekhez, azon belül is elsősorban az OECD PISA rendszerhez. A mérés minden tanulóra kiterjed, az Oktatási Hivatal minden dolgozatot begyűjt, és ezek alapján minden résztvevő tanuló, iskola és iskolafenntartó számára részletes szakmai jelentést készít.

A kompetenciamérésekben a tanulók egy négyszer 45 perces tesztfüzetet töltenek ki, amely két rész matematika és két rész szövegértés feladatsort tartalmaz. A matematikateszt során egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok, vannak hosszabb számításokat igénylők és olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik. A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 5-10 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

A mérési rendszer 2008 óta a tanulók teljesítményét is bemutatja, elemzi. Az úgynevezett tanulói jelentésekből a szülők – a tanuló mérési azonosítójának ismeretében – részletes információkat kaphatnak gyermeküknek a mérésben elért eredményéről (a mérési azonosítót a méréskor az iskola juttatja el a szülőhöz.)

A most elkészült és nyilvánosságra hozott jelentések a tanulók, a szülők, az iskolák és fenntartóik számára sok szempontú és megbízható adatokon nyugvó képet adnak az iskolában folyó pedagógiai munka meghatározott részleteiről. Természetesen egy iskola pedagógiai munkája pusztán a mérési eredmények alapján teljes körűen nem ítélhető meg, ám a jelentésekben megjelenő adatok a reális kép alapjául szolgálhatnak. A jelentés szakmai tartalmának minél pontosabb megértését minden érdeklődő számára leírások és útmutatók segítik.

A 2010. évi mérésről készült jelentésekben, a korábbi évekhez képest, alapvető változások vannak. Ezek szakmai alapját a tanulói mérési azonosítók 2008. évi bevezetése jelenti. Ez lehetővé teszi a mérési eredmények tanulói szintű követését és – más mérésmetodikai eszközökkel kiegészítve – a mérési eredményeknek ez eddigieknél sokrétűbb összehasonlítását.

A két legfontosabb újdonságot az egységes kompetencia skálákra való áttérés, valamint az iskolai, tanulói fejlődésmutatók bevezetése jelenti. Az egységes skálák lehetővé teszik a különböző időben és különböző évfolyamokon született mérési eredmények összehasonlítását. A fejlődésmutatók alapján  a tanulók átlagos és egyéni fejődésének bemutatása által  adatokra alapozott, mégis méltányos, árnyalt képet kaphatunk az iskolában folyó pedagógiai munka eredményességének meghatározott elemeiről.

Az említett jelentések a korábbi évek mérési eredményeivel együtt megtekinthetők, illetve letölthetők az Oktatási Hivatal honlapjáról.

 A mérési eredmények feldolgozásának következő lépése az országos elemzés elkészítése. Ennek megjelenése március végén várható. Az országos eredményekről elöljáróban annyi mondható el, hogy statisztikai értelemben vett elmozdulások, trendszerűen egyelőre egyik kompetenciaterületen sem mutathatók ki, attól eltekintve, hogy a PISA-mérésekben tapasztalt szövegértésbeli fejlődés a hazai mérési rendszerben is kimutatható.

(Oktatási Hivatal, kormany.hu)