A tanintézmények hatékony vezetéséről és az információs és kommunikációs technológia oktatási módszereket befolyásoló hatásáról értekeztek Brüsszelben az Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács (OIKST) ülésén az Európai Unió oktatásért felelős miniszterei. Az egyeztetésen - Magyarországot képviselve - felszólat Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár.
Melyek a hatékony iskolavezetés kritériumai? Az eredményes oktatáshoz milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie az intézmények irányítóinak és milyen feladatokat kell ellátniuk? Milyen intézkedésekkel és stratégiákkal támogatható az oktatás eredményesebbé tétele az unióban? Ezeket a kérdéseket elemezték az unió szakpolitikusai annak érdekében, hogy Európa oktatási rendszere megfelelő módon támogassa a tudásalapú társadalom, a növekedés, a versenyképesség és a társadalmi kohézió erősödését.
A tárgyalások eredményeként a hatékony iskolavezetés ismérveit a szakpolitikusok dokumentumban rögzítették. A következtetés hangsúlyozza, hogy az oktatás valamennyi szintjén nélkülözhetetlen az erős és hatékony vezetés. Elsődleges cél, hogy az oktatási intézményvezetők a tanítás és tanulás minőségének fejlesztésére koncentrálhassák erőiket és emellett képesek legyenek megosztani a vezetői feladatokat. Fontos elv, hogy a vezetés az oktatásban világosan meghatározott szerepeken alapuljon, továbbá, hogy az iskolavezetésben egyensúlyban legyen a rugalmasság, az önállóság és az elszámoltathatóság.
A Tanácsülésen elhangzott: az információs és kommunikációs technológia napjainkban az oktatás területére nagy hatást gyakorol, kihívást jelent a tanítás és a tanulás hagyományos formáival szemben a „Nyitott oktatási segédanyagok és a digitális tanulás” fejlődése. A tegnapi tanácsülésen a miniszterek ezért eszmecserét folytattak a „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” címmel. A döntéshozók számba vették a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő lehetőségeket, mérlegelték, milyen uniós intézkedésekkel kezelhető és támogatható hatékonyan a korszerű módszertani és technikai újdonságok meghonosítása az oktatásban.
Az Oktatási Tanács napirendjén szerepelt (a litván elnökség programjában kiemelt terület) a felsőoktatás „nemzetköziesítése” is, amelyen Magyarországot a köznevelésért felelős államtitkár képviselete. A 21. század elején a felsőoktatásban is felértékelődött a nemzetközi versenyképesség, a mobilitás. A felsőoktatás globális dimenziójáról szóló tanácsi következtetések elfogadásával a szakpolitikusok javaslatot tettek arra, hogy a felsőoktatási intézmények és a tagállamok hozzanak létre ún. nemzetköziesítési stratégiát. Átfogó koncepcióval a globális színtéren helyezhetők el a felsőoktatási intézmények és az adott tagállamok oktatási rendszerei, profiljaiknak, a munkaerőpiac változó igényeinek és az ország gazdasági stratégiájának megfelelően. A következtetés emellett kitért arra is, hogy a működés hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen az intézményi menedzsment kompetenciák fejlesztése is.
(Köznevelésért Felelős Államtitkárság)
