A február 21-22-én zajló konferencia hétfői nyitónapján Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Andrulla Vasziliu oktatásért felelős EU-biztos közösen tartott sajtótájékoztatót, melyen a kisgyermekkori nevelés egész életre meghatározó szerepét hangsúlyozták.

Hoffmann Rózsa mindenekelőtt kiemelte: a kisgyermekkor döntő hatással van a későbbi fejlődésre, ekkor dől el, felnőttként hogyan járulhatnak majd hozzá közösségük jólétéhez a gyermekek, és a jó minőségű nevelésben részesülő kisgyermekek később az iskolában is jobban teljesíthetnek.

Éppen ezért az államtitkár asszony elmondta, hogy a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió egyik fontos célja a minőségi kisgyermekkori nevelés ügye, így Magyarország is kiemelten foglalkozik a kérdéssel.

Hoffmann Rózsa kifejtette: az új közoktatási törvény koncepciójában külön foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával, Magyarország az EU-elnöksége alatt pedig több romakonferenciát is rendez, ami szintén érinti a hátrányos helyzetű gyermekeket.

Andrulla Vasziliu EU-biztos közölte, hogy a tagállamoknak gazdasági szempontból is fontos a kisgyermekek minőségi nevelése, mert így kevésbé valószínű, hogy a gyermekek felnőttként munkanélküliek lesznek, és mivel tájékozottabbak, jó eséllyel egészséges életmódot folytatnak majd, az egészségügy költségeit sem növelik olyan nagy mértékben. Kutatások igazolják, hogy hatalmas megtakarításokat érhetnek el az országok, ha nagy hangsúlyt helyeznek a kisgyermekkori nevelésre - jelezte.

Az EU-biztos emlékeztetett: az uniós növekedési és foglalkoztatási program, az EU 2020 egyik fő célja, hogy az iskolai lemorzsolódás átlagát a jelenlegi 14 százalékról 10 százalék alá csökkentsék. Mint kifejtette, ennek egyik eszköze, hogy a lehető legkorábbi életkortól hozzáférjenek a gyermekek az iskola előtti neveléshez.

Az Európai Unió jelenlegi oktatáspolitikája a minőség és a méltányosság tekintetében az oktatás különböző szintjeire korábban ajánlásokat fogalmazott meg (Bologna, Koppenhága, XXI. századi iskolák, stb.). A kisgyermekkori nevelés, illetve az iskolaelőkészítés területén ilyen ajánlás még nem született.

Az unió azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a 4 éves és tanköteles kor közötti gyermekek 95 százaléka részesüljön megfelelő színvonalú intézményes kisgyermekkori nevelésben. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyermekek esetében rendkívül fontos, mert későbbi eredményes tanulásuk alapja, hogy kellő időben megkezdődjék szakszerű felzárkóztatásuk az oktatási intézményrendszeren belül. Február 21-22-én konferenciát rendeznek e témában Budapesten „A kisgyermekkori nevelés minősége” címmel.

Egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására. Erre Magyarországon még nagyobb szükség van, hiszen nagyon sok olyan gyerek él hátrányos körülmények között, akiknek a későbbi iskolai eredményeit és sikeres boldogulását meghatározza a korai fejlesztés.

Az új közoktatási törvényben is nagy hangsúllyal jelenik meg a kisgyermekkori nevelés. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság tervezete szerint három éves kortól kötelezővé szeretnék tenni az óvodai nevelést.

Az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben megvalósuló tanácskozás átfogó célja, hogy felhívja a figyelmet a méltányosan hozzáférhető és magas színvonalú kisgyermekkori nevelés jelentőségére, az európai együttműködés szükségességére, és megoldási lehetőségeket kínáljon a hátrányos helyzet leküzdésére, az egész életen át tartó tanulás elősegítésére.

A konferencián a tagállamok kisgyermekkori nevelésben érintett minisztériumai, a kisgyermekkori neveléssel, a családok szociális helyzetével, a szegénységgel, és a hátrányos helyzetűek lehetőségeivel foglalkozó európai és más nemzetközi szervezetek, az OECD és az Európai Bizottság küldöttei vesznek részt.

A kétnapos konferencia témái:

• egyenlő hozzáférés a kisgyermekkori neveléshez és a kisgyermekkori nevelés különböző intézményes keretei,
• a kisgyermekkori nevelés finanszírozási modelljei a tagállamokban,
• magas színvonalú pedagógia, a pedagógusok és a személyzet szükséges kompetenciái, a szülők és helyi közösségek bevonásának lehetőségei.

A tanácskozáson a szakemberek megvitatják az Európai Bizottság kisgyermekkori nevelésről szóló, 2011 februárjában megjelent közleményét, valamint felmérik az európai együttműködés lehetőségeit. A konferencián elhangzó javaslatokat a magyar elnökség a Tanács későbbi döntéseit segítő dokumentumban összegzi.

(Oktatásért Felelős Államtitkárság, MTI, kormany.hu)