A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül/készült hozzá. Azonban az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nem csak a testnevelés órán, hanem a szabad időkeret terhére, akár egy önálló tanóra keretében is oktathatja.

A Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljeskörű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi. E célokhoz kapcsolódóan a Testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma, mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze.

2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (pl.: mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stersszkezelés és az agresszió megelőzése.

A relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál [pl.: Magyar nyelv és irodalom, Ének-zene, Vizuális kultúra] és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén [pl.: drámapedagógiai és sportfoglalkozások]).

A kerettantervek bevezetésével párhuzamosan számos pedagógus továbbképzési program szolgálhatja a további ismeretek és gyakorlatok megszerzését.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság)