A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Sport- és turizmusbizottsága kedden nyílt napot tartott a sportról szóló törvény újraszabályozása keretében, amelyen felszólalt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is.
A Parlament felsőházi termében megtartott tanácskozáson Bánki Erik az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottság elnökének megnyitója után Kövér László, az OGY elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a sportról szóló törvény újraszabályozása után új időszak kezdődhet Magyarországon, s még az idén a parlament elé kerülhet a nemzeti sportstratégia módosítása is.
Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportért felelős államtitkára előadásában szólt arról, hogy az új törvény egyik legfőbb célja, hogy, átláthatóbbá és egyszerűbbé váljon a finanszírozás, , valamint jól elkülönüljenek egymástól az állami és nem állami, sportszakmai feladatok. Borkai Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke fontosnak tartotta, hogy egyetlen köztestület, a Magyar Olimpiai Bizottság irányítsa a hazai sportéletet. Gémesi György, a Nemzeti Sportszövetség elnöke üdvözölte a sportirányítás integrációját, hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni az önkormányzati és civil szervezetek szerepéről sem. Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Nébald György, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének elnöke pedig arról beszélt, hogy változtatni kell a fogyatékosok sportjának jelenlegi helyzetén, ellenkező esetben nem lehet felzárkózni e téren Európához.
Hoffmann Rózsa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára előadásában arról szólt, hogy milyen szerepe van a sportnak a pedagógia, az iskola világában. Elöljáróban leszögezte: sport nélkül nincs embernevelés, iskola nélkül nincs sport. Utalt Szent-Györgyi Albertnek az Országos Testnevelési Kongresszuson 1930-ban elmondott beszédére, melyben azt fogalmazta meg a Nobel-díjas tudós, hogy az iskola az ifjúság és a jövő építője. „Az államnak tetterős állampolgárokra van szüksége, akiket az iskolának kell felnevelnie. Az állam rosszul teljesíti feladatát, ha elhanyagolja a testi nevelést, amely fontosabb, mint bármilyen rendhagyó ige vagy kémiai képlet megtanítása."
Szent-Györgyi Albert idejében még nagyobb szerepe volt a mozgásnak, többet gyalogoltak az emberek, a gyerekek rendszeresen játszottak, fogócskáztak. Mára azonban megfordult ez a tendencia, a gyerekek kevesebbet mozognak, játszanak, autóval viszik őket iskolába, s napi 4-5 órát töltenek a televízió, a számítógép előtt. Vissza kell hozni tehát az iskolákba a mozgást, s ez a pedagógusok, a szülők felelőssége.
A sport olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, mint a kitartás, a szolidaritás, az egymásra való odafigyelés, amit elsősorban a sportban, jelesül a csapatjátékokban közben sajátíthat el a gyermek. Hiába mondja el egy tanár, mit jelent csapatban dolgozni, ezt leginkább akkor tanulja meg a fiatal, amikor a közösség sikere érdekében képes átpasszolni a labdát a társának, mert az jobb pozícióból tudja kapura rúgni.
Ezért is fontos, hogy a mindennapos testnevelést bevezessék az iskolákban, első ütemben az alsó tagozatban. Ne legyen ez alól felmentés, s le kell szokni arról, hogy a plusz órákat a testnevelés terhére iktassák be a napirendbe – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: a felnőtt társadalmat számtalan betegség sújtja, így például keringési zavarok, magas vérnyomás, cukorbetegség, májkárosodás. Sajnos ezek nagy része már a gyerekeknél is jelentkezik, a fiatalok közel 50 százalékánál tapasztalhatók azok az elváltozások, amelyek a mozgáshiányra, a helytelen táplálkozásra vezethetők vissza.
Már a bencések, Európa legrégibb tanító szerzetesrendje is azt vallotta, hogy a diákok minden percét le kell kötni mozgással, tanulással. Szent-Györgyi Albert 81 esztendővel ezelőtt szóvá tette a testnevelési kongresszuson, hogy még vannak olyan iskolák, ahol napi öt órát tanítanak, s hetente csak két testnevelés óra van. Azaz három napra előre ki kell mozogni magukat a diákoknak. Hogy tudnak önök uraim három napra előre enni? – tette fel annak idején a kérdést a tudós.
Tehát a mindennapos testnevelés nem újdonság, többször elindult valamiféle változás e téren, de mindig elakadt a jó kezdeményezés. Hol nem volt elég sportcsarnok, tornaterem, hol nem volt elég testnevelő tanár. Ha ki akarjuk várni, hogy minden készen legyen, fél évszázad múlva is Szent-Györgyi Albert szavaitól lehetne hangos az ország – figyelmeztetett az oktatásért felelős államtitkár. Mint mondta, nem feltétlenül tornaterem, szaktanár kell, hiszen a napközis tanár is meg tudja mozgatni a gyerekeket, ki lehet vinni őket kirándulni, szaladgálni a közeli rétre.
Át kell formálni a testnevelő szaktanár-képzést is. Valamikor a katonai utánpótlás nevelése volt a testnevelőképzés elsődleges feladata, fontos volt a kitartás, a fegyelem. Átalakult azonban a világ, s ehhez alkalmazkodva a pedagógusnak az örömtelibb, játékosabb foglalkozást be kell vinnie a testnevelés foglalkozásokba. Legyenek rendszeresen házi versenyek, mérkőzzenek meg a települések csapatai, akiket egy-egy éremmel jutalmazunk szorgalmukért.
Az államtitkár felidézte annak a hegymászónak a történetét, aki fáradtságát legyűrve felért a csúcsra, s nem csak az elé táruló panoráma jelentett számára örömet, hanem az is, hogy saját magát sikerült leküzdenie. Társai pedig, akik el sem indultak a magaslatra, vagy félúton megálltak, soha nem ismerték meg ezt az örömet.
Olyan emberekre van szükség, akik legyőzik önmagukat, az akadályokat és nem riadnak vissza a konfliktusoktól. A mindennapos testnevelést is csak úgy lehet bevezetni, ha komplexen szervezik a pedagógusok a tanévet, és nemcsak a matematika vagy nyelvoktatás a fontos, hanem a mozgás biztosítása is – figyelmeztetett Hoffmann Rózsa.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)