Az elmúlt három és fél évben a legfontosabb szabályokat sikerült megalkotni az oktatás területén – mondta Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár az Educatio a Papp László Arénában megrendezett nemzetközi oktatási szakkiállításának második napján,

Az államtitkár előadásában kijelentette: 2010-ben, a kormányváltáskor nagyon sok problémát örököltek. Megengedhetetlen különbségek voltak az iskolák között a fenntartás, a szakmai irányítás tekintetében egyaránt. Ezek mára szűnőben vannak.

A problémák okai között említette, hogy hiányzott a rendszerből a külső, objektív ellenőrzés, háttérbe szorult a nevelés, és kompetencia-központúvá vált az oktatás. Azok a nevelési problémák, amelyek egyértelműen megmutatkoztak, nemhogy enyhültek volna, hanem egyre súlyosabbá váltak, nemcsak érzékelhetően, de mérhetően romlott a színvonal - fejtette ki, hozzátéve: csökkent a tanári tekintély, szétaprózottá vált a rendszer, és gazdaságtalan működés volt jellemző. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok létbizonytalanságban, kiszolgáltatottságban éltek és dolgoztak, hiszen 2010-ig tízezres nagyságrendű volt az elbocsátott pedagógusok száma.

Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány álláspontja szerint állami felelősség a magas színvonalú, biztonságos, egyforma esélyeket kínáló köznevelés biztosítása, a korábbi szolgáltatás jellegű szemlélettel ellentétben az oktatás és a nevelés közszolgálat.

Kép letöltéseFotó: MTI? Marjai János

A köznevelés megújításának feladatai közül a gyermekek, fiatalok fejlődésének előtérbe helyezése mellett a nevelés megerősítését, az egységes, magas színvonal biztosítását emelte ki. Mint mondta: alapvető cél, hogy a különböző településeken született gyermekek esélyei ugyanolyan jók legyenek, mint a fővárosiaké.

Az államtitkár az átalakítással kapcsolatban kitért arra, hogy 2015-től hároméves kortól lesz kötelező óvodába járni, eddig 12 ezer új óvodai férőhely létesült és folytatódik a bővítés. 2015-re nem lesz probléma a gyermekek elhelyezése - ígérte.

Szólt a mindennapos testnevelés bevezetéséről is, amelynek szavai szerint nagyon jó a társadalmi fogadtatása.

Fontos változásnak nevezte az erkölcstan, valamint a hit és erkölcstan bevezetése, s a nevelési célokat szolgáló közösségi szolgálat elindítását.
A Klebelsberg intézményfenntartó belépésével az volt a cél, hogy az adminisztratív terhek nagy részét levegyék az intézmények válláról.
Még idén elindul a szaktanácsadói rendszer, és beindul a tanfelügyelet is – mondta. Hozzáfűzte, hogy a minőségjavító lépések között a kompetencia-méréseket kiterjesztik a tartalom ellenőrzésére és az idegennyelvtudásra is. Ezt a tanév rendjéről szóló rendelet rögzíti majd – jegyezte meg.

Kép letöltéseFotó: MTI? Marjai János

A jelenlegi kormány intézkedéseit sorolva kiemelte az új köznevelési törvény elfogadását, az új Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek (ket) megalkotását. A mostani tanévtől elvárás, hogy az alaptantervet alaposan ismerjék a pedagógusok - jegyezte meg.

Kijelentette: olyan tankönyvtörvényt alkottak, amely csökkenti a kiadványok számát és a kerettantervekhez igazítja a tartalmakat, valamint jelentősen mérsékli az árakat, ami már a következő tanévtől érezhető lesz. Kitért arra is, hogy idén 708 ezer gyermek kapott ingyenesen tankönyvet.

Az államtitkár úgy fogalmazott a köznevelés megújítása csak kiválóan képzett, munkáját professzionálisan végző pedagógusokkal lehet sikeres. Ennek érdekében megújították a pedagógusképzést, a kiválasztást alkalmassági vizsgával segítik és a képzéshez egyéves gyakorlati időt írtak elő. Bevezették továbbá a Klebelsberg-ösztöndíjat az osztatlan képzésben részt vevő pedagógusoknak.

Folyik a tanév végére megalakuló pedagógus kar alakuló közgyűlésének szervezése, a testület részletes információkat tartalmazó honlapja várhatóan jövő héttől lesz elérhető.

Határozott kormányzati szándék, hogy a pedagógushivatás anyagilag, erkölcsileg megbecsültté váljon. A pedagógustársadalom egésze az értelmiség elismert csoportja legyen.

Kép letöltéseFotó: MTI? Marjai János

A pedagógus előmeneteli rendszerhez társuló jelentős mértékű, átlagosan 34 százalékos béremelésről szólva kifejtette: országos szinten a pedagógusok nagy többségének 50 és 80 ezer forint között nőtt a fizetése, ennek folytatása következik szeptemberben – jegyezte meg. Hangsúlyozta tavaly szeptemberben közel 160 ezer pedagógus bére lett lényegesen magasabb.
Összesen mintegy 120 jogszabályt alkottak a három és fél alatt - vont mérleget a köznevelési államtitkár, aki szerint a legfontosabb szabályokat sikerült megalkotni.

A további feladatokról szólva kiemelte: a megkezdett úton szeretnének továbbhaladni. Ahol kiderül, jobban kellett volna szabályozni, nyitottak az újragondolásra, ugyanakkor nem szeretnének hetente hozzányúlni a jogszabályokhoz. Jelezte: hozzákezdenek az érettségi reformjához, amiben komoly szerepet szánnak a pedagógus karnak is, a művészeti nevelés is napirenden van, és időszerű a kollégiumok helyzetének áttekintése.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma, MTI)