A kormány intézkedései biztosítják, hogy a jövőben egyedül az egyetemi bekerülési pontszám határozza meg, ki juthat be egy intézménybe és ki nem. Eddig, ha valaki nem érte el az állami finanszírozáshoz szükséges pontszámot, csak akkor tanulhatott, ha volt pénze.

Az új támogatási rendszerben a kormányzat a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremti a tanulás lehetőségét azoknak a fiataloknak is, akik elérték a ponthatárt, de egy fillérük sincs.

A cél az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Ezt azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a teljes állami ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám emelésével, illetve magasan tartásával, hanem a tanulás eredményességének növelésével kívánja elérni az állam.

Az elmúlt időszakban a felsőoktatásba bekerülő diákok 45-48 százaléka nem végezte el a felsőoktatási képzést, a számok egyértelműen bizonyítják, hogy ez a modell megbukott. A kormány álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy hányan lépnek be az egyetemekre, hanem hogy hányan kerülnek ki onnan sikeres képzést követően – fejtette ki a kormányszóvivő. Megjegyezte, a jelenlegi rendszer nem ösztönzi a hallgatókat az egyetem, főiskola elvégzésére.

Mindenki számára megteremti a felsőoktatásban a továbbtanulás lehetőségét a kormány a tegnap elfogadott új keretszámokkal – jelentette ki Giró-Szász András a tegnapi kormányülésről szóló kormányszóvivői tájékoztatáson.

Az állam nem keveseknek ad sokat, hanem mindenkinek legalább a szükséges felét, a fennmaradó részt pedig lehetőség van diákhitellel fedezni – fogalmazott a kormányszóvivő, aki megerősítette, csak a legjobb 15-20 százalék számára lesz elérhető a képzés árát 100 százalékban fedező állami ösztöndíj. Kifejtette, hogy a felsőoktatás finanszírozási rendszerének átalakításával a kormány nem az ágazatra fordított összeg csökkentésére törekszik, a források hatékonyabb felhasználását akarja elérni. A hallgatók és intézmények érdekeltté tétele hozzájárul ahhoz, hogy elhelyezkedésüket segítő, munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek a felsőoktatásban tanuló fiatalok.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi felsőoktatási rendszer azzal, hogy nagy létszámban hozott létre állami ösztöndíjas helyeket, lehetővé tette, hogy a hallgatók "egyik szakról a másikra vándoroljanak", és nem ösztönözte őket az egyetem elvégzésére. Hangsúlyozta azt is, a keretszámok mellett tavasszal a hallgatói juttatások rendszerét is átalakítják.

Giró-Szász András ismertette, a kormány két ösztöndíj létrehozásáról is határozott. Egyrészt az élsportolók számára egyetemi sportolói ösztöndíjat alapít, másrészt pedig pedagógus-ösztöndíjat hoz létre a pedagógusképzésbe belépőknek.

A kormány arról is döntött, hogy átalakítja a felsőoktatási intézmények irányítási rendszerét – mondta a kormányszóvivő. "A legnagyobb mértékben tiszteletben tartva a felsőoktatás autonómiáját, amelyben az egyetemek oktatási és tudományos életével kapcsolatos döntéseket továbbra is a rektorok tartják majd a kezükben", az egyetemek gazdasági életével kapcsolatos irányítás az egyetem kancellárja kezébe kerül – fogalmazott Giró-Szász András. Hangsúlyozta: az átalakítás célja, hogy a most felállított három bizottság munkája után a jövőben remélhetőleg "nem állnak elő hasonló problémák" az egyetemek és főiskolák területén. A kancellárok személyéről a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) közösen dönt, és a kormány nevezi ki őket.

Ezen kívül a kabinet szerdán arról is döntött, hogy a 2014. és 2020. közötti európai uniós támogatásokból 1000 milliárdot különít el a felsőoktatás fejlesztésére.

(MTI, EMMI, Oktatásért Felelős Államtitkárság)