A kormány felsőoktatási stratégiája minden olyan felsőoktatási intézmény pozícióját erősíti, ahol magas színvonalú képzés folyik, s ahol a hallgatók szívesen tanulnak. Közlemény.
Az egyetemek és főiskolák sorsáról nem a kormány vagy az oktatásirányítás, hanem a hallgatók döntenek, hiszen az intézmények jövője attól függ, hogy jelentkeznek-e képzéseikre a diákok, avagy sem.
A 2013/14-es évben a kormány összesen 74.110 főben állapítja meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre felvehető jelentkezők számát. Míg korábban 50-60 ezer diák tanulhatott egyetemeken, főiskolákon mostantól akár 100-120 ezer is részt vehet a felsőfokú képzésben. Az új rendszerben az állam mindenkinek kifizeti felsőoktatási tanulmányait hallgatói ösztöndíj vagy Diákhitel2 formájában. Éppen ezért nem várható, a jelentkezők számának drasztikus csökkenése.
A kormány a részösztöndíjakkal, illetve a Diákhitel 2-vel megteremtette a tanulás lehetőségét azoknak a fiataloknak is, akik elérték a ponthatárt, de szegénységben élnek. 2012-ig, ha valaki nem volt állami ösztöndíjas, csak akkor tanulhatott, ha volt rá pénze.
A felsőoktatás finanszírozási rendszerének átalakításával a kormány a források hatékonyabb felhasználását akarja elérni, továbbá azt, hogy a hallgatók érdekelté váljanak tanulmányaik sikerességében és időbe történő befejezésében. Egyes szakok kiemelt támogatásával az a kormányzati cél, hogy a munkaerőpiacon értékes végzettséget szerezzenek a fiatalok, amellyel könnyen el tudnak majd helyezkedni.
A diákhitel2 esetében a diploma megszerzése után mindazoktól, akik a közszférában helyezkednek el, az állam átvállalja a felvett összeg visszafizetését. A magánszektorban munkát vállalók esetében a cégeket adókedvezménnyel ösztönzi arra, hogy vállalják át a hitel törlesztését. A pedagógusképzésben pedig ösztöndíj létrehozásáról döntött a kormány.
(Emberi Erőforrások Minisztériuma, Oktatásért Felelős Államtitkárság)
