A magyar EU elnökség keretében a felsőoktatásért felelős főigazgatók tanácskoznak április 11-12-én Budapesten. Az Irányítás és sokszínűség címet viselő szakmai konferenciának a Budapesti Gazdasági Főiskola ad otthont.
A résztvevőket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Sándorné Kriszt Éva, a rektori konferencia elnöke, a BGF rektora, valamint Jan Truszczynski, az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatóságának főigazgatója köszöntötte.
Réthelyi Miklós elmondta: a felsőoktatásnak fontos szerepe van az emberi erőforrás, s ezen belül is a munkaerő színvonalának növelésében. A természeti erőforrások mellett ez a másik sarokkő, amely meghatározója a versenyképességnek. A miniszter hangsúlyozta: a felsőoktatás sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy ne zárkózzon be egy elefántcsonttoronyba, hanem folyamatosan és gyorsan reagáljon a különböző változásokra. Ennek érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, s a jelenleginél jobb feltételek biztosításával erősíteni kell a kutatást. Fontos továbbá a megfelelő partnerség kialakítása, ami jelen esetben azt jelenti, hogy erősíteni kell az együttműködést az oktatási intézmények, valamint az egyetemek és főiskolák kutatási eredményeit gyakorlatban alkalmazó rendszerek között. Csak így lehet szembenézni ugyanis azokkal a kihívásokkal, amelyekre Európának válaszolni kell.
Hoffman Rózsa kifejtette: Magyarországon már több mint 600 esztendős múltra tekint vissza az egyetemi képzés. Azóta több komoly változást élt át a magyar felsőoktatási rendszer, de az oktatás és a kutatás minősége mindig elsődleges cél volt. Ezt igazolja az a tény is, hogy hazánk tizenkét Nobel-díjas tudóst adott a világnak. Az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment át a magyar felsőoktatás, megnégyszereződött a hallgatók száma. Jelenleg 71 felsőoktatási intézmény működik hazánkban, melyek között vannak államilag fenntartott, egyházi és alapítványi intézmények is. Ez is bizonyítja az egyetemi és főiskolai oktatás sokszínűségét.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalú művészeti-, orvos-, agrár, illetve természettudományos-műszaki képzés folyik az egyetemeken. Mindemellett az utóbbi évek gyors változásai minőségi kihívások elé állították a felsőoktatást, ezért új szabályozási rendszert alakít ki a kormány. Mint mondta, 2006-tól vezették be a Bolognai Nyilatkozat által javasolt rendszert, s elérkezettnek látja az időt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján újragondolják a képzési szerkezetet. Említette, hogy az új pedagógus életpálya törvény is a minőségi munkát, a pedagógusok megbecsülését szolgálja. Terveink között szerepel továbbá a nemzetközi hallgatói és oktatói mobilitásban való részvételünk bővítése – mondta az államtitkár.
Dux László beszédében felhívta a figyelmet, hogy a jelenleginél nagyobb mértékű sokféleségre, diverzitásra van szükség a felsőoktatás területén is Európában. Mint mondta, a természettudomány, a biológia is bizonyítja, hogy a homogén egységekkel szemben hosszútávon mindig a diverzitást mutató szervezetek bizonyultak életképesebbnek. Egyik legfontosabb feladat a minőség javítása, s a siker érdekében pontosan meg kell határozni a különböző felsőoktatási intézmények célját, feladatait, küldetését. A helyettes államtitkár szólt arról, hogy 2000-től jelentős mértékű átalakulás zajlott le a hazai felsőoktatásban, s több kisebb főiskola nagyobb egyetemekhez került. Az évtized közepétől pedig a bolognai rendszeren keresztül kapcsolódtunk be az európai oktatási rendszerbe Sajnos azonban sok diák úgy veszi fel az alapképzést, hogy nem tudja, miként használhatja majd a megszerzett ismereteket. Az Unióban és a hazánkban működő felsőoktatási intézményeknél jelentős eltérések tapasztalhatók, mind financiális, mind pedig képzési téren. E különbségek azonban nem feltétlenül jelentenek hátrányt, hiszen épp ez a sokféleség segítheti elő a fejlődést.
Jan Truszczynski elmondta, hogy a konferencia tapasztalatai segítenek az Európai Unió felsőoktatási modernizációs programjának kidolgozásában, a megvalósítási dokumentum várhatóan nyárra készül el. A szakemberekre komoly feladat vár, le kell küzdeniük a területen jelentkező problémákat, ehhez pedig meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Választ kell adni például arra a kérdésre, hogy miként teremthető meg az egyensúly az intézmények elszámoltathatósága és az egyetemi autonómia között. Miként tud alkalmazkodni a felsőoktatás a munkaerő piaci elvárásokhoz. Fontos feladat továbbá az oktatás, a kutatás és az innováció közötti szoros kapcsolat kialakítása.
A konferencia első napján Peter Maassen, az Oslói Egyetem Pedagógiai Karának szakembere az európai oktatás sokféleségéről, Paulo Santiago az OECD Oktatási Igazgatóságának szakértője pedig a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatáról beszélt. A további előadók többek között szóltak a felsőoktatás irányításában alkalmazott változatosság hatásairól, a vezetés és az innováció kapcsolatáról és a felsőoktatási intézmények átalakításáról.
(Oktatásért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)