Hoffmann Rózsa a Kossuth Rádió Határok című műsorában szerepelt, július 16-án. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: A magyar Országgyűlés várhatóan még a nyári parlamenti szünet előtt elfogadja azt a határozati javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy minden magyarországi iskolás legalább egyszer eljusson a határon túli magyar közösségekbe. A nemzeti összetartozást erősítő tanulmányi kirándulások programja valószínűleg két év indul be teljes gőzzel, de addig is az Apáczai Közalapítvány jóvoltából legalább 6000 diák már utazhat. Gecse Géza a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárát kérdezte a részletekről.

Riporter: Jóllehet ezt most az Apáczai Közalapítvány tapasztalatai alapján kezdik el megvalósítani, de az önök eredeti célkitűzéseiben is benne volt. Ennek a programnak a gyakorlati megvalósítója Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

Hoffmann Rózsa: Ezt országos programmá szeretnénk tenni. Most a benyújtott országgyűlési határozat javaslat ezt a folyamatot egy kicsit felgyorsítja. A következő hetekben el kell kezdenünk a program lehetőségeit vizsgálni. A határozati is erre inspirál bennünket, hogy az első években pályázati forrásokat fogunk feltárni arra, hogy ez minél nagyobb intenzitással beinduljunk. Azt szeretnénk képviselni, hogy a pályázati szakaszban olyan iskolák nyerjenek lehetőséget, amelyek bemutatják ennek a kirándulásnak a tanulmányi jellegét.

Tehát mellékelnek egy nagyon egyszerű formában egy olyan programot a pályázatokhoz, amelyből kiderül, hogy ez nemcsak egy jól bulizó osztálykirándulás lesz, hanem valóban olyan tanulmányi kirándulás, amelynek során kinti élményeket akarnak gyűjteni és történelmi, irodalmi és egyéb emlékekkel megismerkedni. Előnyt szeretnénk adni azoknak az iskoláknak, amelyeknek cserekapcsolati lehetőségük van. Ugyanis, azok a kirándulások, amelyek úgy épülnek fel, hogy külhoni magyar gyerekek fogadják saját lakásukban a magyarországiakat, majd visszajőve itt szintén a magyarországi családok szállásolják el őket, nos, ezek a legolcsóbb kirándulási formák, és ezek szolgálják legjobban azt a nemzetpolitikai célt, hogy az elszakított területeken élő és az itthon magyarság között baráti, emberi, szoros kapcsolatok alakuljanak ki.

Riporter: És ha jól tudom, akkor eleve 2013-tól tervezik azt, hogy mondjuk ez igazán nagy intenzitással beindul? Tehát még azt lehet mondani, hogy távlatuk is van arra, hogy forrásokat szedjenek össze.

Hoffmann Rózsa: Egy gyerek iskolai évei 12 évig tartanak, és én magam azon az állásponton vagyok, hogy 10-12 éves kormány után érdemes ezt elkezdeni. De talán nem érdemes kivinni az érettségi éveire, hiszen nem minden magyar gyerek jut el az érettségiig. Vagyis, a 12 és 16 éves kormány körüli időszakra érdemes talán ezeket a kirándulásokat tervezni. Úgy kell megszervezni, hogy ezek a határon túli tanulmányi kirándulások mintegy megkoronázzák azt, amit az iskolában tanultak az összmagyarság értékeiről és további inspirációt jelentsen számukra.

Riporter: Mennyire tartozik az elképzeléseik közé azt, hogy a határon túli magyar iskolásoknak a magyarországi tanulmányi kirándulásához is esetleg hozzájáruljanak?

Hoffmann Rózsa: Ilyen programok most is vannak. Megint csak az Apáczai Közalapítvány jóvoltából, illetve iskolai szervezésekben. Amit Ön kérdez, az szerepel a szándékaink között, függetlenül attól, hogy ez az országgyűlési határozat ezt mennyire inspirálja vagy sem. Mint mondtam, az országgyűlési határozat is lényegében csak egy erősítést jelentett arra, amit amúgy is terveztünk. Minden szándékunk az, hogy a tanulmányi kirándulásokat erősítsük, támogassuk. Hozzáteszem, hogy a belföldi tanulmányi kirándulásokat is, és elsősorban nyilván a Kárpát-medencén belül. De az sem áll tőlünk távol, ha megvannak hozzá az eszközök, hogy távolabbi országok kirándulásait is segítsük valamilyen formában. Nyilvánvalóan arra sokkal kevesebb erő lesz.

Riporter: Az Apáczai Közalapítványnak ez a próbaprogramja körülbelül hatezer középiskolásnak nyújt lehetőséget arra, hogy osztálykirándulást tudjon finanszírozni a határon túlra, és ez összesen egy olyan 200 milliós tétel. Na most, erre azt lehet mondani, hogy miután ehhez a forrást az úgynevezett szakképzési alapból találták meg, ez egy átlátható forma. A szakképzési alap viszont kizárólag a szakközépiskolások számára teremti meg ezt a lehetőséget. Itt egy teljesen másfajta léptékű kezdeményezésről van szó, hiszen az összes középiskolásról szól.

Hoffmann Rózsa: Maga úgy képzelem, hogy az oktatás költségvetésében erre a tételre külön sor kell, hogy megjelenjék. Ez még valószínűleg nem a 2011-es évben lesz így, hanem 2012-ben, vagy 2013-ban. Védett összeget kell rá biztosítanunk, különben szétporlad és nem lesz belőle semmi. De hozzátenném, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden gyerek száz százalékig állami pénzen utazzon. Arról van szó, hogy ezek támogatott kirándulások legyenek. A mi programunk, amelyet, mint mondtam, tavaly fogalmaztunk meg, pontosan így szól – nagyon megfontoltuk ezt a mondatot, hogy el kell érni azt, hogy minden magyarországi gyerek iskolai évei alatt egy ízben támogatott formában eljusson külhoni területekre. Tehát egy hetes kirándulásnak azért többféle költsége van, amelyen osztozhat a család, az iskola, az iskola fenntartója és a központi költségvetés.

Egy 30-40 ezer forintos kirándulás költségeiből, ha mondjuk az 50, 60, 70 százalékát a költségvetés biztosítja, a többit a család teremti elő, akkor erre azt mondhatom, hogy az a gyerek itthon is táplálkozik egy hét alatt, tehát mondjuk, a kosztját nyugodtan fizetheti a család. Sokféle variáció elképzelhető. Nyilvánvalóan a leghátrányosabb helyzetű térségekből 100 százalékos támogatást kell biztosítani. Ez is része lehet a pályázatnak, hogy az iskola bemutassa, hogy ott milyen gyerekek vannak, akiknek milyen támogatás jogosult. A pedagógiai cél az, hogy egyetlen gyerek se maradjon ki ebből, és ehhez sokféle utat tudunk elképzelni.

Riporter: Hoffmann Rózsát az oktatásért felelős államtitkárt hallottuk. A kiránduló-program, mint említettük, kicsiben már beindult az Apáczai Közalapítvány szervezésében.