Hetvenen innen és túl címmel rendezték meg Szilágyi Imre grafikusművész életmű-kiállítását a debreceni Déri Múzeumban; a június 30-ig nyitva tartó tárlatot Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kulturális államtitkára nyitotta meg pénteken.

Halász János beszédében a képekből sugárzó emberséget hangsúlyozta. Szilágyi Imre grafikái "otthonosságérzetet" keltenek, megnyilvánul bennük "a gondolkodó ember, aki sokat tud a világról" - méltatta a művészt és alkotásait az államtitkár.

Üdvözölte, hogy a Déri Múzeum a debreceni kulturális intézményhálózat részeként odafigyel a városi művészekre és méltó helyet biztosít bemutatkozásuknak.

Angi János, a múzeum igazgatója hozzátette: Debrecen önkormányzata anyagilag is támogatta Szilágyi Imre életmű-kiállításának katalógusát, amelyet a helyi Alföldi Nyomda igen magas színvonalon készített el.

Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese megnyitójában Szilágyi Imre grafikáinak álomszerűségét emelte ki. "Az álom, a vágy, az emlékezet ihlette munkáiban a művész látni enged olyat, amelynek a látására nem lennénk képesek" - mondta, hozzátéve: Szilágyi Imre rézkarcai azt üzenik, hogy "láss, ahogy nem láttál még". A műfaj, amely eredetileg csak illusztrációként szolgált, Szilágyi Imre keze nyomán önálló művészetté vált - utalt a bemutatott linómetszetekre és rézkarcokra.

A Debrecenben 1942-ben született Szilágyi Imre a helyi Medgyessy Stúdióban Bíró Lajos és Félegyházi László tanítványa volt, az egri tanárképző főiskolán pedig idősebb Blaskó János volt a mestere. Szilágyi Imre 1972 óta a hajdúböszörményi pedagógiai főiskola tanára, Csokonai- és Holló László-díjas, háromszor kapta meg a Káplár Miklós-emlékérmet. Számos hazai önálló és csoportos kiállítása mellett Barcelonában, Rómában és Arezzóban nemzetközi ex libris-kiállításon mutatkozott be. Választott technikája a linómetszet és a rézkarc; több mint ezer ex librise, könyvborítóterve ismert.

(MTI)