A magyar nyelv napja alkalmából november 13-án számos rendezvényt tartottak országszerte. Nyolc erzsébetvárosi óvoda nyolcvan nagycsoportosa öt verset szavalt el közösen az Erzsébetvárosi Művelődési Központban, az Egyetem téren az arra járók kedvenc szavaikból raktak ki egy szívet egy flashmob keretében, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig emlékülést tartottak Mit jelent számunkra a magyar nyelv? témában.
A budapesti Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központban a kerület és az óvodák vezetői, valamint a gyerekek együtt tartották meg a magyar nyelv ünnepét. Vattamány Zsolt polgármester bevezető beszéde után következett a gyerekek produkciója: Erzsébetváros valamennyi óvodájában öt magyar költő versét mondták el egyszerre. Ezt követően a meghívott vendégek, többek között Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár ajándék könyveket adott át.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának szervezésében délután ismert emberek kedvenc szavait találhatták meg az arra járók az Egyetem téren. Az érdeklődők pedig szintén felírhatták kedvenc szavukat egy papírra, melyből a szervezők egy nagy szívet formáltak.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban Mit jelent számunkra a magyar nyelv? címmel tartottak emlékülést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és az Anyanyelvápolók Szövetsége szervezésében. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár előadásában arról beszélt, hogy a szép beszéd kultúrájának terjesztéséhez a példamutatás és a figyelemfelhívás a legfontosabb, egy törvény önmagában nem képes megvédeni a nyelvet. Szerinte a legnagyobb probléma a tudományos nyelvhasználattal van, noha ma még valamennyi tudomány művelhető magyar nyelven. Kitért arra is, hogy a magyar tudományos nyelvhasználat elősegítésére 2013-ban 100 millió forint keretösszegben könyvkiadási programot indít az EMMI. Elmondta, hogy elkészült a tárca felkérésére a magyar nyelv állapotáról szóló jelentés, amely reményei szerint nagy vitákat fog gerjeszteni.
Fekete György, az MMA elnöke kiemelte, hogy a testület „a nyelv kimeríthetetlen trezorját kívánja gazdagítani”. „A beszélt magyar nyelv kutatása, eredményeinek felmutatása, befogadása nagyszerű példát adhat a többi művészeti ág sajátságainak felismeréséhez” –mutatott rá az elnök, aki szerint az MMA-n belül művészetelméleti kutatóintézetet kell alapítani. Kiss Jenő nyelvész, akadémikus arról beszélt, hogy az egynyelvű ember számára az anyanyelv a nyelvi létezés egyetlen lehetősége. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar nyelvet nem beszélők is vallhatják magukat magyarnak. A kutató egy felmérésre hivatkozva arra is kitért, hogy növekszik a magyar anyanyelvű, de nem magyar identitású emberek száma a határokon túl, ami szerinte az „asszimiláció biztos jele”. Mint fogalmazott, a magyar nyelv egyszerre közösségegyesítő tényező, a nemzethez tartozás legfőbb kritériuma, a magyar nemzeti lét folyamatosságának jele.
Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke arra a kérdésre kereste a választ, hogy van-e kapcsolat „az életet adó vér” és az anyanyelvünk között, ahogy arra annyi magyar író utalt. „Miféle összekötő kapocs ez?” – tette fel a kérdést a nyelvész, aki arra biztatott, hogy a november 27-i véradók napján emlékeztessék az embereket a magyar nyelvre, valamint a magyar nyelv napján tartsanak véradást. „A magyar nyelv használatán túl van további jelentősége a magyar nyelvnek?” – tette fel a kérdést Duray Miklós író, politikus, aki felidézte, hogy Szlovákiában hosszú ideig üldözték a magyar nyelv használatát. Az író-politikus szerint a nyelv a nemzetté szerveződés alapvető eszköze. Felidézte, hogy a nemzetté válás fontos állomása volt a reformáció, hiszen akkor „a nemzet nyelve lett az istentisztelet nyelve”. „Úgy tartjuk, nem elég magyarul beszélni, gondolkodni, érezni kell magyarul” - szögezte le, hozzátéve, hogy aki nem így tesz, azt idegen lelkületűnek gondolja. „Aki az anyanyelvet a politika és a hatalom eszközeként kezeli, az nemcsak idegen lelkületű, hanem ellenséges is” – tette hozzá.
Az Országgyűlés 2011-ben egyhangúlag nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.
(EMMI-MTI)
