„A. Tóth Sándor igazi polihisztor volt, bármihez nyúlt, abban jelentőset alkotott. Nemcsak úttörő bábművész, kiváló festő és plakátművész volt, hanem rendkívüli pedagógus is” – mondta Hammerstein Judit, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára a művész életműtárlatának megnyitóján 2014. február 27-én a Balassi Intézetben. Közlemény.
A Lélekpillanatok – A szimbolikus avantgárd A. Tóth Sándor művészete Európában című kiállítást megnyitó beszédében Hammerstein Judit felidézte a művész életpályáját.
A. Tóth Sándor Párizsban, a Blattner Géza által alapított Arc-en-Ciel avantgárd bábszínházban kezdte pályafutását. Csáky Józseffel, Etienne Hajduvan és André Kertésszel együtt rövidesen nemcsak a francia bábművészet élvonalába kerültek, hanem egyúttal ők lettek a modern, az avantgárd bábszínház megteremtői is.
A. Tóth az 1928-as londoni, majd párizsi tartózkodásával vált érett, avantgárd művésszé. Festészetét a kortársak szimbolikus avantgárdnak minősítettek. Hol kubistának, hol expresszionistának, hol art decónak, purizmusnak vagy új tárgyilagosságnak tekintett képi világa a korszak nyugati avantgárd irányzataiból éppúgy merített, mint a plakáttervezés és az ipari formatervezés úttörőinek munkáiból. A képeihez mindvégig a mindennapi életből, az utca történéseiből választotta alakjait, a látványt azonban merészen absztraháló, plasztikus, dekoratív formákkal kísérletezve adta vissza.
Az öt nyelven kiválóan beszélő, világlátott művész 1932-ben Pápán telepedett le, de továbbra is intenzív kapcsolatban maradt a boulogne-sur-seigne-i bábkészítő közösséggel. A református gimnázium tanáraként a helyi művészeti élet szervezője is lett, többek között megszervezte a helyi cserkészmozgalmat, és meghonosította a pedagógiai bábjátékot Magyarországon. Az 1950-re megszilárduló diktatúra megakadályozta a nemzetközi színtéren a további tevékenységét, ezért egy évtizedre felhagyott az alkotással. Az 1960-as évektől figyelme ismét az utca forgataga és a táj megörökítése felé fordult. Pápán és az Egyesült Államokban készített rajzain, festményein a határozott kontúrú, geometrizáló, kubista képszerkesztésében megőrizte fiatal éveinek modern elveit.
„Európai kisugárzású művészete még mindig kevésbé ismert itthon, mint nyugat-európai szakmai körökben, ahol az utóbbi időben is több a klasszikus avantgárd festészetet és a XX. századi bábművészetet bemutató, nagy nemzetközi tárlaton szerepeltették műveit. Munkásságáért – a számos külföldi elismerés ellenére – magyar kitüntetést életében soha nem kapott. Kései kárpótlásként erre első alkalommal 2011-ben került sor, amikor leszármazottai átvehették a Magyar Örökség díjat” – mondta a kultúráért felelős helyettes államtitkár.
A kiállítás, amely május 8.-ig látható a Balassi Intézetben, a festőművész, bábművész, rajztanár életművét mutatja be, azokból az avantgárd alkotásokból merítve, amelyekkel A. Tóth Sándor nemzetközi elismerést vívott ki magának.
(Kultúráért Felelős Államtitkárság)
