A határon túli magyarságot érintően a kulturális diplomácia legfontosabb célkitűzése a népességmegtartó képesség növelése, a nemzeti identitás erősítése és a gazdaságélénkítés, például a turizmus fejlesztése – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának 2012. október 30-i ülésén.
L. Simon László a kárpát-medencei magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadásában beszélt arról, hogy jelentős népességfogyás tapasztalható a határon túli magyarság körében. A kulturális támogatások célja ezért az, hogy „érdemes legyen magyarként élni, dolgozni, a nyelvet tovább vinni” a határon túli területeken. Az államtitkár kiemelte: a sikeres kultúrdiplomáciához nem elég csak a magyar közösséggel és vezetőivel találkozni, a többségi nemzet képviselőivel kell megértetni, hogy a kisebbségi nemzeti lét megélése „a többségi nemzet számára is érték”. Annak a véleményének adott hangot, hogy a környező országokban is tapasztalható „intolerancia, rosszul értelmezett nacionalizmusból fakadó türelmetlenség, hisztériakeltés” a kisebbségekkel kapcsolatban.
L. Simon László hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben számos jogszabály született a „kulturális nemzetegyesítés” céljából. Példaként az alaptörvényt említette, amely meghatározza a felelősségi köröket és tennivalókat a kulturális kormányzat számára. „A kulturális javak elérhetősége alkotmányos alapjog” – mutatott rá. Kitért az országos közművelődési koncepcióra is, amely – mint mondta – fontos célokat fogalmaz meg a határon túli, magyarlakta régiókkal kapcsolatban is. Az elmúlt két év eredményei között említette még a nemzetpolitikai stratégia, a Duna-stratégia megalkotását, az Új nemzedék jövőjéért elnevezésű programot, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatáspolitikai stratégiáját is.
A kultúráért felelős államtitkár szerint a határon túli magyarság érdekeinek hatékony képviseletéhez a tárcák között együttműködésre van szükség. Példaként említette a magyar könyvkultúra külföldi népszerűsítésére évi 100 millió forintos támogatásból indított Publishing Hungary programot, amelyet a tárca dolgozott ki, de a végrehajtója a Balassi Intézet. Megjegyezte, hogy a külföldi könyvvásárokon való sikeres magyar szereplés nem valósulhatott volna meg a kint élő diaszpóra munkája, kapcsolatai nélkül. Emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja a határon túli magyar épített örökség védelmére született tárcaközi együttműködési megállapodás. A nemzetpolitika számára az is fontos, hogy azokon a településeken is megőrizzék az épített emlékeket, ahol már nem élnek magyarok – hangsúlyozta. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy kiemelten foglalkozzanak a szórványban élő cigánysággal, hiszen a Partiumban vagy Dél-Erdélyben élő cigányság „nyelvcserén” megy keresztül, azaz a magyar nyelv helyett áttér a románra.
A magyar kulturális kormányzat célja, hogy az európai „térben” tudja megmutatni a magyar kultúrát, valamint hogy megértesse az Európai Unióval, hogy Magyarország számára a kisebbségi politika nem bevándorlókról szól – emelte ki L. Simon László, aki új kulturális intézetek létrehozását említette további feladatként. Emlékeztetett arra, hogy Belgrádban még ebben a kormányzati ciklusban megnyílhat a magyar ház, de szerinte érdemes lenne Kolozsváron, Zágrábban is alapítani egy-egy intézetet. Képviselői kérdésre elmondta, a kulturális államtitkárság elkészült egy jelentéssel, amely feltérképezi a magyar nyelv állapotát. „Ez ugyan egy jelentés, de számos ponton javaslatokat is megfogalmaz, hogy mit kellene tennünk, milyen irányba indulhat el a kormány” – tette hozzá.
Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója az ülésen elmondta, hogy az intézmény célja a magyarság önképének pozitív viszonyulási pontok mentén történő újragondolása, illetve a magyarság jó hírének eljuttatása a nemzetek közösségébe, „Magyarország újrapozícionálása” kulturális, tudományos és kommunikációs „erőtérben”. Hangsúlyozta, hogy a magyar intézeteknek túl kell lépni a hagyományos kultúrdiplomáciai tevékenységen, hálózatként kell működniük. Új hungarológiai koncepció megalkotását tartotta szükségesnek, szerinte az intézetek feladata a Magyarországról szóló idegen nyelven elérhető tudás újjászervezése is. Hatos Pál a célok között a magyar felsőoktatás központosított nemzetközi marketingjének megteremtését, a magyar mobilitás elősegítését, illetve a diaszpórák vezetőinek, fiataljainak képzését is említette.
(MTI, EMMI)
