A finnugor mozgalom kiállta az idők próbáját, hiszen a húsz év alatt egyre több népet, azok intézményeit és polgári szervezeteit foglalja magában - hangsúlyozta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát záró beszédében Siófokon.
Az államtitkár sikeresnek ítélte a finnugor népek magyarországi világkongresszusát. Hozzátette: olyan, a magyarok számára kiemelt témákról is szó esett az eseményen, mint a moldvai csángók helyzete. Elmondta: Magyarországnak különösen fontos, hogy testvéreink vannak, "nem vagyunk egyedül a világban". Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a testvériségben a legerősebb kapocs a nyelvek közös eredete.
Kiemelte, hogy a kongresszuson a három államalkotó nép mellett több olyan is részt vett, amelyek kisebbségben élik mindennapjaikat. "Az első világháború után több részre szakított országunk révén pontosan átérezzük azon nyelvrokonaink helyzetét, akik nem rendelkeznek saját országgal. Közös törekvésünk, hogy segítsük egymást nem csak a nyelv, hanem a kultúra és a környezet megóvásában is" - fogalmazott.
A záróeseményt követően észt-magyar kétoldalú találkozót is tartottak, amelyen L. Simon László és Rein Lang észt kulturális miniszter aláírták a négy évre szóló magyar-észt kulturális munkatervet. Az együttműködési megállapodás a kultúra számos területét érinti. Szól a két országban rendezett művészeti fesztiválokról, jubileumokról és egyéb eseményekről, valamint intenzív együttműködést irányoz elő a zene területén.
A munkatervben szereplő konkrét programok között kiemelt figyelmet érdemel a Nyolcak című képzőművészeti kiállítás észtországi bemutatása, az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg új magyar fordítása, valamint a magyar-észt szótár párja, az észt-magyar nagyszótár megjelentetése.
A Finnugor Népek VI. Világkongresszusát huszonöt finnugor nyelvű nemzetiség részvételével rendezték meg Siófokon. A konferencián részt vett a magyar, az észt, a finn köztársasági elnök, valamint az orosz kulturális miniszter.
A háromnapos világtalálkozón megrendezték a már hagyományosnak számító szekcióüléseket, de új elemekkel is bővítették az eseményt. Az öt szekció fő témái az etnopolitika és jog; a nyelv és oktatás; a kultúra; a technológiai információk és a tömegtájékoztatás; az egészség, demográfia és ökológia voltak.
Ezeken kívül ifjúsági kerekasztalon, gazdasági fórumon, valamint parlamenti képviselők ülésén vitatták meg a legfontosabb kérdéseket. A rendhagyó szándékkal megrendezett gazdasági fórummal a tagállamok célja az volt, hogy előkészítsék azt az üzleti együttműködést, amely hosszabb távon is megalapozza a továbblépés és fejlődés lehetőségét.
Az elfogadott kongresszusi zárónyilatkozat szorosabb együttműködésre, a finnugor népek demokratizációjának fejlesztésére, valamint az anyanyelv iránti tisztelet növelésére kéri a szervezeteket. Továbbá figyelmezteti a nemzeti képviselőket arra, hogy a nyelvi sokszínűségnek rendkívül pozitív hatásai vannak az oktatásra és a kultúrára nézve. Éppen ezért fontos, hogy a közeljövőben lépéseket tegyenek az óvodás kori és a teljes közoktatás javítása érdekében.
A Finnugor Népek Világkongresszusát négyévente rendezik meg. A következő találkozót Finnországban, Lahtiban tartják 2016-ban.
(MTI)