A több mint 700 helyszínen zajló Kulturális Örökség Napjai 2010 rendezvénysorozatot Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg az Andrássy Egyetemen. Az ünnepélyes megnyitón Miniszter úr emellett kihirdette a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett elemeket is.
A több mint 700 helyszínen zajló Kulturális Örökség Napjai 2010 rendezvénysorozatot Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg az Andrássy Egyetemen. Az ünnepélyes megnyitón Miniszter úr emellett kihirdette a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett elemeket is.
A nemzeti jegyzékbe elsőként nyolc örökség-elem került fel: a mohácsi busójárás, a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és munkássága, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a máig élő kalocsai kulturális tradíciók, úgymint a hímzés, a helyi viselet, pingálás és tánc, továbbá a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkeverés és a matyó örökség.
A hazai lista előzményeire utalva Réthelyi Miklós elmondta: Magyarország 2006-ban csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökségről szóló nemzetközi egyezményéhez, amelynek ajánlásai között szerepel, hogy minden részes állam állítson össze saját, folyamatosan frissített inventáriumot jellegzetes, feltétlenül megőrzendőnek tartott szellemi kulturális örökségéről.
A nemzeti erőforrás miniszter kiemelte, hogy hazánk példaértékűen valósítja meg az egyezmény ajánlását, melynek értelmében a nemzeti szintű örökség-leltárak készítése során az érintett közösségeket játszanak kezdeményező szerepet. Így a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének maguk javasolhatják a nemzeti jegyzékre a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket.
Az örökségvédelem kereteiről szólva Réthelyi Miklós a kormányzat fontos feladatai között említette, hogy örökségbarát nemzeti jogrendszert hozzon létre. Emellett ki kell jelölni az örökségvédelem helyét a fejlesztési politikán belül, valamint ki kell alakítani annak kapcsolatát a terület- és vidékfejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással és a turizmussal. Az örökségvédelem nem nélkülözheti az állami finanszírozást, amely részben adókedvezményeken keresztül történhetne, de annak a csatornáit is ki kell dolgozni, hogy a kulturális örökségből gazdasági hasznot hajtó ágazatok hozzájáruljanak a műemlékek fenntartásához – tette hozzá.
A nemzeti erőforrás miniszter külön hangsúlyozta, hogy a nemzet kulturális örökségére nemcsak gazdasági jelentősége, hanem a közösségépítő szerepe miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani.
A Kulturális Örökség Napjai keretében egyébként is látogatható vagy esetleg máskor a nagyközönség előtt zárt középületek, műemlékek, kulturális szempontból fontos magánházak nyitották meg kapuikat egy hétvégére, ingyen, és a siker nem is maradt el.
