A finnugor világkongresszus több a nyelvrokonság ápolásánál, nem csupán egy tudományos értelemben vett nyelvészeti konferencia, hanem a mindennapok gondjait és örömeit egymással megosztó, a jövendő tennivalóit, az együttműködés lehetőségeit kereső népek találkozója. Erről Szíjj Enikő, Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete elnökségi tagja beszélt csütörtökön.
A kongresszus második napja szekcióülésekkel folytatódott Siófokon. A 25 finnugor nyelvű nemzetiséget képviselő több mint 400 résztvevő öt szekcióban egyebek között etnopolitikai, jogi, nyelvi, oktatási, kulturális, valamint demográfiai kérdésekről osztotta meg tapasztalatait.
Mint arról Szíjj Enikő beszámolt, a szekcióüléseken elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy a finnugor nyelvek valamelyikét anyanyelvként beszélő népek - csaknem 25 millió ember - közötti nyelvi rokonság mellett hasonlóak a gondjaik is, melyeknek csak egyike, hogy például a kisebb létszámú nemzetiségek esetében miként menthető meg az anyanyelv és hogyan adható tovább a következő nemzedéknek.
Ezzel összefüggésben szó esett arról a szinte minden résztvevő országot érintő demográfiai gondról, amelynek következménye, hogy falvak néptelenednek el, iskolákat zárnak be, mert nincs elég gyerek - mondta Szíjj Enikő, hozzátéve: optimizmusra ad viszont okot - különösen annak ismeretében, hogy az 1970-80-as években a finnugor nyelvek holt nyelvnek számítottak -, hogy a négyévente megrendezett világkongresszus résztvevői között mind több az anyanyelvüket, a hagyományokat, a kultúrát ápoló fiatal.
Fontos lenne olyan életkörülményeket teremteni, hogy a tehetséges fiatalok az iskolai tanulmányaik befejezése után hazamenjenek a falujukba és ott ők legyenek "a lámpás" - jegyezte meg.
A finnugor nemzetiségek világkongresszusának jelentőségéről szólva a magyar szervezet elnökségi tagja úgy fogalmazott: egy ilyen találkozó mindig nagy lendületet ad a kapcsolatok építésének, bővítésének, ami erősíti az összetartozás érzését.
A szekcióüléseken diavetítések, különböző kiadványok, újságok, kézműves termékek segítségével is bemutatták az előadók, hogy országukban mivel járulnak hozzá nyelvük, kultúrájuk megőrzéséhez.
A szekcióülések pénteken is folytatódnak, akkor egyebek mellett ugyancsak kulturális, demográfiai, oktatási kérdéseket vitatnak meg a résztvevők.
A világkongresszuson pénteken beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az észt kulturális miniszterrel, Rein Langgal kulturális munkatervet ír alá a rendezvényen. A konferencia résztvevői záródokumentumot is elfogadnak és döntenek arról, hogy négy év múlva Finnország adhasson otthont az eseménynek.
Az 1992-ben alakult Finnugor Népek Világkongresszusának célja, hogy a különböző országokban élő finnugor nyelvrokon népek között a kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokat erősítse. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A kongresszus alapító tagja Magyarország, Észtország, Finnország és Oroszország. A világkongresszusnak mindig más-más ország, legutóbb, 2008-ban az oroszországi Hanti-Manszijszk adott otthont.
(MTI)
