A nyelvrokonok egymás iránti felelősségéről beszélt a magyar államfő szerdán Siófokon a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát megnyitó beszédében; észt kollégája azt hangsúlyozta, hogy a kis népek nyelve nélkül szegényebb lenne az emberiség, míg a finn elnök arról szólt, hogy nyelvi és kulturális szempontból egykor homogén hazája mára kétnyelvűvé vált.

A rokonság azt jelenti, hogy nem vagyunk egyedül, vannak, akikkel közös múltunk, jelenünk, jövőnk van, és vannak, akikért önmagunkon túl is felelősséggel tartozunk. A nyelvrokonság is ilyen - jelentette ki Áder János köztársasági elnök Sauli Niinistö finn, Toomas Hendrik Ilves észt elnök, Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter és több száz vendég, köztük a finnugor népek küldöttségeinek jelenlétében.

A szerdától péntekig tartó VI. finnugor világkongresszus témája az etnopolitika és a jog, a nyelv és az oktatás, a tömegtájékoztatás, az egészség, a demográfia, az ökológia és az ifjúság. Idén először hagyományteremtő szándékkal gazdasági fórumot is tartanak, mert az érintett országok az üzleti együttműködésben látják a továbblépés lehetőségét. A kongresszuson 25 finnugor nyelvű nemzetiség képviselői vannak jelen.

Áder János beszédében tisztelgett a korábbi nemzedékek tudósai előtt, amiért több évszázad fáradhatatlan kutatómunkájával sikerült sok mindent láthatóvá tenniük a közös gyökerek, az egykori ősi nyelv és az őshaza körvonalaiból, és elismerését fejezte ki azon kortársak előtt is, "akik e munka folytatását, a finnugrisztika fejlesztését, hagyományaink, nyelveink ápolását tekintik hivatásuknak".

A köztársasági elnök szerint a magyaroknak, akiknek sokáig a nyelvük jelentette a hazát, a nemzetté válás lehetőségét, támogatniuk kell a megmaradásért, a nyelvük, kultúrájuk fennmaradásáért küzdő finnugor népeket.

Az észt elnök beszédében kijelentette: szigorúan gazdasági szempontból nézve nem éri meg megőrizni és fejleszteni az emberiség lélekszámához képest kis létszámú finnugor népek nyelvét és kultúráját, az volna racionális, ha áttérnének valamelyik világnyelvre, de ez kulturális pusztulásukhoz vezetne, szegényebbé tenné a civilizációt, ezért elfogadhatatlan.

Toomas Hendrik Ilves megjegyezte, szerencsére a világ demokratikus része már régen felismerte, hogy nem a pénz a gazdagság egyetlen mércéje. A szabad és demokratikus társadalmak szükségesnek tartják, hogy támogassák a kultúra megőrzését szolgáló, tartalmilag fontos beruházásokat.

Sauli Niinistö finn elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Finnország, amely nyelvi és kulturális szempontból viszonylag homogén volt, mára kétnyelvűvé vált a svéd kisebbségnek köszönhetően. "Második nyelvünk a svéd, de finnugor nyelvi környezetben ebben nincs semmi szokatlan. (...) A nyelv és a kultúra nem magántulajdona a népeknek, hanem az egész emberi civilizációnak a részei. Finnországban nagyon nagy figyelmet szentelünk a számik (lappok) kultúrájának megőrzésére" - mondta.

Oroszország számára elfogadhatatlan, ha az egyik nép el akarja nyelni a másikat - jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter, aki szerint viszont a kisebbségi nyelvek megőrzésére nem lehet szabványt kidolgozni. "Semmit nem lehet kötelezővé tenni, természetesen kell alakulnia a folyamatoknak" - szögezte le. Megyinszkij megemlítette, hogy hazájában 194-féle nép él, amely összesen 274 nyelvet beszél.

(MTI)