Szőnyi Zsuzsa újságíró, szerkesztő, Szőnyi István festőművész hagyatékának ápolója 90 éves korában, 2014. március 16-án elhunyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztozik a gyászban, melyet a munkásságáért a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel elismert irodalmár elvesztése jelent. Közlemény.

Szőnyi Zsuzsa Szőnyi István festőművész lánya, és az 1991-ben elhunyt Triznya Mátyás festőművész felesége volt. 1949-ben férjével menekült Olaszországba. Rómában telepedtek le, ahol Triznya-kocsmának nevezett irodalmi szalont tartottak fenn, mely fél évszázadon át az emigrációban élő magyarok szellemi központjává vált.

1950 és 1956 között az Olasz Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője volt, 1956-ban magyar hetilapot is szerkesztett, olaszt tanított menekülttáborban, és magyar menekülteket segített. Bartóky Zsuzsa néven a Szabad Európa Rádiót tudósította, 1989-ben a Vatikáni Rádió munkatársa lett. Az olasz–magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért 1999-ben az Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatának aranykeresztjével tüntették ki.

2007-ben tért haza, és édesapja képeit is hazahozta Rómából. 2013-ban Áder János köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át irodalmi munkásságáért. Szintén 2013-ban adták át a felújított Szőnyi István Emlékmúzeumot Zebegényben, és megnyílt a Triznya Mátyás-Szőnyi Zsuzsa Emlékszoba, valamint a Rejtett kincsek Szőnyi Zsuzsa gyűjteményéből című időszakos kiállítás is.

(Kultúráért Felelős Államtitkárság)