Elhunyt Seregi László Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a hazai és nemzetközi táncélet kiemelkedő művésze.

Seregi László 1929-ben született. Néptáncot Szabó Ivántól, klasszikus balettet Nádasi Marcellától tanult. 1952-ben mutatták be első koreográfiáját Kalotaszegi táncok címmel.

1957-ben szerződött az Operaházba, ahol táncos, majd balettmester és koreográfus volt.

Korszakalkotó koreográfiája az 1968-ban bemutatott Spartacus volt. Ez után sorra koreografált egészestés produkciókat: 1970-ben A fából faragott királyfit, A csodálatos mandarint; 1972-ben a Sylviát, A cédrust 1975-ben, a Változatok egy gyermekdalra című darabot 1978-ban. 1983-ban a Madách Színház Macskák című produkciójának koreográfusa és társrendezője volt.

1977 és 1984 között az Operaház balettigazgatójaként dolgozott. A ’80-as évek közepétől alkotta meg a Shakespeare-trilógia első két darabját, a Rómeó és Júliát és a Szentivánéji álmot, majd 1994-ben A makrancos Katát.

Koreográfiái a világ összes jelentős balettszínpadára meghívást kaptak, előadásait számos külföldi színpadon műsoron tartják. Seregi László neve, művészi felfogása új korszakot nyitott nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi táncművészet történetében is, munkái kiemelkedő nemzetközi elismertséget szereztek a hazai balettművészetnek.

A Magyar Állami Operaház június 21., 22., 23., 24-ei Rómeó és Júlia előadásait Seregi László emlékének ajánlja, az új évadában pedig Seregi–Shakespeare hónapot tart: 2013 áprilisában mindhárom nagysikerű művét sorozatban játssza a dalszínház balettegyüttese.

Seregi Lászlót az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

(Kultúráért Felelős Államtitkárság)