Az 1956-os forradalomról beszélve nem csupán a fővárosi eseményekről fontos megemlékeznünk, hiszen a vidéki ellenállásnak és a külhoni magyarok szimpátiatüntetéseinek is nagy szerepe volt abban, hogy megmutattuk a világnak: bármeddig képesek vagyunk elmenni szabadságunkért – mondta Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár az ’56 emlékezetére szervezett kiállítás megnyitóján a Magyarság Házában 2013. október 21-én.

"Romániában, jóllehet ott nem zajlott le forradalom, a magyaroknak hasonló mértékű megtorlás jutott osztályrészül, mint a határokon belül harcolóknak.  Az ő szerepvállalásuk is rámutat arra, hogy a forradalom a nemzet forradalma, minden magyar forradalma volt" – fejtette ki a politikus.

„Az ’56-os forradalom a 20. századi magyar történelem azon ritka pillanata, amikor megvalósult a nemzeti egység. ’56 ugyanakkor a hit és a remény jelképe is, hit abban, hogy ha összefogunk, rendkívüli dolgokra leszünk képesek, meg tudjuk fordítani a sorsunkat, akár a legreménytelenebbnek tűnő helyzetben is. Az akkori sorsdöntő helyszínek mára kultikus terekké váltak, amelyeket mindannyian ismerünk, de jelentőségükkel sokszor nem vagyunk tisztában. Ez az épület is, ahol most vagyunk, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori Vári Kollégiuma, ilyen kultikus helyszín. De nem elég, ha emléktáblákkal, szobrokkal, köztéri alkotásokkal vagy átkeresztelt terekkel emlékezünk. Szükség van az ilyen és ehhez hasonló kiállításokra, irodalmi pályázatokra, rendhagyó történelemórákra, közösségi összejövetelekre is – tette hozzá Hammerstein Judit.

Az 1956. október 23-i felvonulás fotóiból, az 1956-57-es tanév egyetemi vezetőinek és a Forradalmi Bizottság tagjainak portréiból, valamint korabeli dokumentumokból álló, Diákok a forradalomban és a forradalomról címmel megrendezett kiállítás ezt a célt szolgálja: a múlt példáját a fiatalok számára élővé, láthatóvá, átélhetővé tenni.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)