A magyar Európai Uniós elnökség egyik jelentős eredménye, hogy az Unió kultúráért felelős miniszterei csütörtökön, május 19-én Brüsszelben elfogadták az Európai Örökség címről szóló politikai megállapodást, amellyel gyakorlatilag lezárult az erre vonatkozó érdemi döntési folyamat.
„Európa csak egyedülálló múltjára és hagyományaira alapozva képes megújulni és megfelelni a XXI. század kihívásainak. E folyamat egyik jelentős eleme lehet a mai Tanácsülésen konszenzussal elfogadott politikai megállapodás az Európai Örökség Címről, amely a magyar és az azt megelőző spanyol és belga társelnökségek kitartó, közel 18 hónapos munkájának eredményeként születhetett meg” – mondta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a miniszterek ülését követően.
A sokféle forrásból táplálkozó közös európaiság kifejezését és a közös európai identitás megerősítését célzó Európai Örökség Cím létrehozása hozzá kíván járulni az olyan helyszínek értékének és ismertségének növeléséhez, amelyek fontos szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában, valamint az Európai Unió létrejöttében. Javítani kívánja továbbá az európai polgárok – főként a fiatalok – ismereteit Európa közös, de tagállamonként eltérő kulturális örökségéről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén. A Cím általános célkitűzései közé tartozik, hogy az európai polgárokban a történelem és a közös örökség alapján megerősítse az Európai Unióhoz való tartozás érzését, megszilárdítsa a különbözőségek elismerését, és élénkítse a kultúrák közötti párbeszédet.
A magyar elnökség kiemelkedő eredménye, hogy sikerült elmozdítani a holtpontról és kialakítani a határozati javaslat kompromisszumos szövegét a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között lefolytatott háromoldalú, többfordulós egyeztetések keretében. Ennek alapján a tanácsülésen a kulturális miniszterek politikai megállapodást fogadtak el, amely felhatalmazást nyújt arra, hogy a közeljövőben, hosszas tárgyalások eredményeképpen megszülessen az Európai Parlament és a Tanács közös határozata a témában.
Ugyanezen az ülésen a kulturális miniszterek határozatot fogadtak el arról, hogy a korábban kijelölt belgiumi Mons mellett a csehországi Pilsen lesz Európa Kulturális Fővárosa 2015-ben, és elfogadták „A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához” című tanácsi következtetések-tervezetet. Az utolsó formális napirendi pont a művészek és kulturális szakemberek céljait szolgáló mobilitási információs szolgálatokról szóló tanácsi következtetések eszmecserével egybekötött elfogadása volt.
Ezek után Franciaország és Szlovénia delegációvezetője jelezte, hogy a 2011. második félévi Lengyel Elnökséggel konzultálva Európai Kulturális Kiáltványt terveznek bemutatni. Ennek célja, hogy a következő hat hónap során vitaindító dokumentumként generáljon párbeszédet a kultúra helyéről és szerepéről az európai integrációban. A folytatásban tájékoztató hangzott el az európai kulturális örökség digitalizálását vizsgáló, úgynevezett „Bölcsek Tanácsa” 2011 januárjában kiadott jelentéséről, a Magyar Elnökségtájékoztatást adott a Tanács kulturális munkatervének végrehajtásáról és a kulturális miniszterek március 28-i gödöllői informális találkozójáról. Végül a hazánktól a stafétabotot átvevő Lengyel Elnökség mutatta be programját.
(Kultúráért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)
