Az áldozatok magánya – A második világháborús emberi áldozatok megszámlálásának módszertani, etikai és politikai aspektusairól című nemzetközi konferenciát nyitotta meg Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár 2011. december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián. A nemzeti emlékezetek egymással történő szembesítését szolgáló, kétnapos tanácskozást az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata szervezte.

„Ma is tapasztalhatjuk, hogy különféle töltetű politikai manipulációk jegyében, tájékozatlanságból vagy a felületességnek kedvező indulatból miként élnek vissza az áldozatok számával. Magyarországon nem mindegy például, hogy 450 ezer vagy 600 ezer honfitársunkat szállították ki ún. „malenkij robotra” a háború után, hogy 450 ezer vagy 600 ezer honfitársunkat szolgáltatták ki az auschwitzi gázkamráknak 1944-ben, s a túlélők száma itt ezrekben vagy tízezrekben mérhető-e. Tisztában kell lennünk, hogy hány hadifogoly halt éhhalált, mennyi lengyelt vagoníroztak be és hurcoltak el Szibériába és Kazahsztánba, amíg a III. Birodalom és a Szovjetunió közös határa 1939 októbere és 1941 júniusa között Lengyelország közepén húzódott; hány cseh esett áldozatul a Heydrich elleni merényletet követő náci bosszúnak, mennyi bosnyákkal, horváttal, szerbbel, szlovénnal lett kevesebb a horogkeresztes zászlóval beteríteni akart egykori Jugoszláviában a háború alatt, s a titói megtorlás következtében a háború után, ez időben az áldozatok közt nagyszámú magyarral is” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Szőcs Géza.

Az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata Lengyelország, Németország, Magyarország és Szlovákia kezdeményezésére jött létre, tevékenységének tárgya Európa huszadik századi történelmének kutatása, és az erre vonatkozó ismeretek terjesztése, különös tekintettel a totalitárius rendszerekre, a diktatúrákra és háborúkra.

(Kultúráért Felelős Államtitkárság)