Új alapokra helyezi a kormány a régészeti örökség védelmének rendszerét, mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális helyettes államtitkára szerdán, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A régészeti feltárások az átalakított rendszerben felgyorsulnak, költséghatékonyabbak lesznek, a beruházásokat sem lassítják le.
"A múlt emlékeit úgy kell megmentenünk, hogy azok a jövő generációinak is elérhetőek legyenek" - mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális helyettes államtitkára az örökségvédelem új rendszerét bemutató sajtótájékoztatón. Az új törvény úgy alakítja át a megelőző feltárásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok rendszerét, hogy egyaránt szem előtt tartja a múzeumok és a beruházók érdekeit. A régészeti örökség védelme mellett a beruházók számára is kedvezőbb az új szabályrendszer, hiszen gyorsabbak lesznek a hatósági eljárások, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum központi koordinációja mellett egységes szerződéskötési feltételrendszer és árképzés alakul ki.
A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot 2007-ben a Hiller István által vezetett Oktatási és Kulturális Minisztérium hozta létre. Ezzel az állam elvette a múzeumok számára főleg bevételi forrásként tekintett ásatások jelentős részét, ám egyidejűleg megfeledkezett a múzeumok költségvetéséből ily módon kiesett összeg pótlásáról is.
Ma úgy látjuk, hogy a KÖH hatósági ellenőrző szerepe mellett a Magyar Nemzeti Múzeumba beolvadó KÖSZ teremti meg mind rövid, mind középtávon a garanciáját annak, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti munka átlátható módon, magas szakmai hatékonysággal, de a magyar múzeumok személyi és infrastrukturális bázisára épülve valósuljon meg.
2010. augusztus 2-val a KÖSZ jogutódja a Magyar Nemzeti Múzeum, amely új feladattal és szervezeti egységgel bővülve, viszi tovább a folyamatban lévő ásatási feladatokat.
Régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet.
A tárca részéről minden törekvésünk arra irányul, hogy az átállás zökkenőmentesen történjen és a nagyberuházások dinamikája ne csökkenjen. A törvénymódosítások gyorsítják a régészeti feltárások lebonyolítását, így hatékonyabbá válik az Európai Unió Strukturális Alapjaiból megvalósuló nagyberuházások kivitelezése is.
