Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár január 25-én Brüsszelben az Európai Parlament bizottsági ülésén ismertette a magyar uniós elnökség kulturális programját.

Tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Képviselők, Hölgyeim és Uraim!

A 2011-es év legnagyobb szabású kulturális rendezvénysorozata, a Liszt-év keretében gyakran felhangzik Liszt Les Préludes című szimfonikus költeménye. Egyszer sem idézik föl azonban Alphonse de Lamartine Les Méditations poétiques című kötetéből a Les Préludes ciklust, amit a költő Victor Hugónak dedikált, és amely szöveg megihlette a komponistát. Ha beleolvasunk a költemény strófáiba, érzékletes képet nyerünk arról, ami Európa történelmét végigkísérte – sajnos, nemcsak Lamartine és Liszt koráig, hanem utána is még több mint egy évszázadig.

„La trompette a jeté le signal des alarmes:
Aux armes! et l’echo répète au loin: Aux armes!
 …
On n’entend que le bruit de cent mille soldats
Marchant comme un seul homme au-devant du trépas,
Les roulements des chars, les coursiers qui hennissent,
Les ordres répétés qui dans l’air retentissent”

 …és így tovább: Európa történelme, mint ezt a költő majd a zeneszerző zseniálisan megfogalmazták („les mouvements des chars” írja 1822-ben a költő, és melyikünknek nem jutnak eszébe a következő század tankcsatái…), nos: Európa történelme évszázadokig a gyűlölet, a szoldateszka, a hadseregek vonulásának a története is volt, sőt, főleg az. Ennek kíván véget vetni a 21. század, és hogy ez sikerüljön, annak legfőbb eszköze a kultúra.

 Talán meglepi Önöket, hogy ilyen messziről közelítünk a magyar elnökség kulturális feladatrendszere felé, de csakis ezekben a történelmi, évszázados távlatokban határozhatóak meg azok a célok, amelyeket az Uniónak követnie szükséges. A legfőbb cél egy olyan közös európai tudat kialakítása, egy olyan közös identitás meghatározása, amely kontinensünket valóban a béke földrészévé teheti úgy, ahogy azt Immanuel Kant elképzelte. Lássuk, mit tehetünk mindezért az ezutáni 5-6 hónapban.

 A kultúra terén három fő kérdéskörre összpontosít az elnökségi félév: az Európai Örökség Cím létrehozásának előmozdítása, a kultúra hozzájárulása az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához, valamint a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának ösztönzése. Az audiovizuális ügyek terén fő feladatunk a kiskorúak védelmének fenntartása a megváltozott technológiai környezetben, továbbá a kreatív on-line tartalmak kezelése. Kiemelt figyelmet szentelünk továbbá a kulturális és az audiovizuális területet mintegy összekapcsoló EUROPEANA digitális könyvtár ügyének is. A félév során mindösszesen 7 szakértői konferenciát és egy informális miniszteri találkozót szervezünk. A formális, Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésének időpontja 2011. május 19-20.

 Főbb céljaink közé tartozik, hogy általánosan elfogadottá tegyük azt a felismerést, miszerint a kultúra alapvető szerepet tölt be az európai társadalom fejlődésében és a társadalmi kohézió erősítésében. Tudatosítanunk kell, hogy az európai kultúra meghatározó vonása a kulturális sokszínűség. Éppen ez kiemelt elnökségi prioritásunk. A klasszikus Európa folyamatos megújulásának és változásának motorja és megtermékenyítője a kultúrák között működő állandó, gazdag és sokoldalú kölcsönhatás. A kulturális sokszínűség aspektusa így mintegy keretbe foglalja szakpolitikai prioritásainkat is.

 Úgy vélem, a 18 hónapos trió-elnökségi együttműködés záróakkordjaként keresve sem lehetne az Európai Örökség Címnél jobb közös, szimbolikus példát találni. Az Európai Örökség Címre irányuló fellépés nagyon fontos jogalkotási kezdeményezés, és azt a magyar elnökség is kiemelten kezeli. Magyarország egyike volt azon országoknak, amelyek megalapozták ezt a kezdeményezést. Európa történetének és kultúrájának ismerete ráébreszt bennünket arra, hogy mely hősies pillanatok, sikerek, értékek, elvek, hitek és normák vagy éppen beteljesületlen álmok vezettek el a mához. A projekt egyik célja az európai polgárokat arra késztetnünk, hogy elgondolkozzanak azokról az értékekről, amelyek az európai konstrukció alapját képezik. A történelem-oktatási aspektusok, a fiatalok ismereteinek elmélyítése hazájuk és Európa történelméről, értékeiről, feltételét képezik a tudatos és aktív európai polgárság megerősítésének.

Üdvözöljük az Európai Parlamentben első olvasatban tartott szavazás eredményét. A Parlament által vizsgált kérdések közül sok nagyon hasonló volt azokhoz a kérdésekhez, amelyekkel a Tanács már foglalkozott. Ez megalapozott reményeket kelt az elnökségben arra nézve, hogy a Tanács és a Parlament a magyar elnökség során megállapodásra tud jutni erről a javaslatról.

A Tanácsülésen tehát politikai megállapodást tervezünk elérni. A magyar elnökség ugyanakkor elő kívánja mozdítani a címet viselő vagy a címre jelölt helyszínek hálózatának együttműködését is. 2011. június 6-8-án Európai Örökségi Fórum megrendezését tervezzük Visegrádon a határozati javaslatban foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Bízunk abban, hogy a kormányközi együttműködés keretében az Európai Örökség Címet már elnyert visegrádi királyi palota, múltja és jelentősége révén méltó és inspiráló helyszíne lesz a találkozónak.

A magyar elnökség fő szakpolitikai prioritását képezi annak vizsgálata, hogy a kultúra miként tud hozzájárulni az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához. A stratégia nem említi meg kifejezetten a kultúrát azon ágazatok között, amelyek segíteni fogják Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításában. Az elnökség mégis meg van győződve arról, hogy e téren meghatározó a kultúra hajtóereje.

Folytatni kívánjuk tehát az előző elnökségek által megkezdett közös gondolkodást és eszmecserét, beazonosítva azokat a területeket, amelyeken a kultúra hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia végrehajtásához. Meg kívánjuk fogalmazni azt, hogy az egyes területeken milyen intézkedések, feladatok határozhatóak meg tagállami és uniós szinten.

Munkánk egy olyan általánosabb és ambiciózusabb cél teljesítését fogja szolgálni, amelynek révén a kultúra a következő, 2014-ben induló pénzügyi keretben megfelelő finanszírozáshoz juthat.

Az elmondottak megvalósítása érdekében a magyar elnökség tanácsi következtetések elfogadtatását tervezi a májusi Tanácsülésen. Tervezett dokumentumunk három célt követ. Először is, az elnökség fel fogja térképezni a kultúra gazdasági potenciálját, különösen a kreativitás és az innováció szimbólumaként számon tartott kulturális és kreatív ágazatok esetében. Másodsorban meg fogja vizsgálni, hogy a kultúra miként erősíti a társadalmi kohéziót. Harmadszor pedig felméri, miként tud hozzájárulni egy olyan társadalom kialakításához, amelynek alapját a tudás és az innováció képezi.

A témakörhöz kapcsolódóan, az Európai Bizottsággal együttműködésben konferenciát szervezünk 2011. február 28-március 1. között Budapesten, továbbá a Kulturális Miniszterek március 27-28-i informális találkozóján eszmecserét folytatunk a kérdésről. Reményeink szerint e két rendezvény eredményei hozzá fognak járulni a tanácsi következtetések szövegének valóban tartalmas kialakításához.

A Tanács 2011-2014-es kulturális munkatervének egyik prioritása a művészek és más kulturális szakemberek mobilitásának ösztönzése. Örömünkre szolgál, hogy a mobilitás kérdése a legfőbb uniós intézményeknek is fontos, például hasznos tapasztalatokhoz jutottunk az Európai Parlament által kezdeményezett „pilot project” által is.

Fel kívánjuk térképezni a kulturális területen tevékenykedő szakemberek mobilitását gátló akadályokat, és kezdeményezzük egy európai tájékoztatási rendszer felállítását. Amennyiben egy művész egy másik uniós tagországban kívánna dolgozni, innen juthat majd megfelelő alapinformációkhoz.

E témában is tanácsi következtetéseket tervezünk elfogadtatni a májusi tanácsülésen. A már elkészült tervezet azonosítja a mobilitást ösztönző cselekvési területeket, rendelkezik az információs rendszer fő céljairól és a tájékoztatás szempontjairól, ösztönzi a hálózatos együttműködést és a szakemberek közötti információcserét. A téma a magyar elnökség kezdeményezése nyomán kerül első ízben a Tanács szintjén megvitatásra és úgy tervezzük, hogy a dokumentum elfogadásához kapcsolódóan miniszteri eszmecserét is folytatunk a Tanácsülésen.

A külkapcsolatok alakításában a kultúra is meghatározó szerephez jut, tekinthetjük ezek katalizátorának. Ha a kultúra kellőképpen beágyazódik a külkapcsolatokba, kihat számos más, az unió számára fontos területre is; ideértve az országok közötti kapcsolatok elmélyítését, az európai polgárok mobilitását, vagyis az államközi szintű és társadalmi léptékű interkulturális párbeszédet.

Éppen ezek miatt különösen örülünk annak, hogy a Tanács kulturális munkatervének egyik fő prioritása a kultúra szerepének erősítése a külkapcsolatokban. A dokumentum felkéri az uniós elnökséget ellátó országokat arra, hogy a külkapcsolatok alakítása során legyenek figyelemmel a kultúra fontosságára. Az Unió harmadik országokkal is erősíteni kívánja kulturális kapcsolatait.

A munkaterv ajánlásával összhangban, a magyar elnökség keretében 2011. júniusában Pécsett kerül sor első ízben olyan jellegű találkozóra, amelyen kulturális és külügyi vezető tisztviselők lesznek jelen. Egyébként 2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa. A rendezvény tervezett témája a multikulturalitás és a kulturális sokszínűség terén szerzett uniós tapasztalatok megvitatása, beleértve az EU-nak a szomszédjaival ápolt kapcsolatait is.

Végül tájékoztatom Önöket arról, hogy a Tanács 2011. májusi ülésén a 2015. évi Európa Kulturális Fővárosa cím odaítéléséről szóló határozatot fogadják el a miniszterek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, engedjék meg, hogy most rátérjek az audiovizuális politika terén meghatározott céljainkra. Mielőtt ezt megtenném, szíves tájékoztatásul jelzem, hogy az audiovizuális ügyek Magyarországon két tárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megosztott hatáskörébe tartoznak. A mi feladatkörünkbe a kulturális dimenziók, a filmművészeti ügyek és a kulturális tartalmak digitalizálása tartoznak. Elmondható, hogy a két minisztérium közötti együttműködés a digitalizálás, illetve konkrétabban az Europeana digitális könyvtár vonatkozásában a legszorosabb. A magyar elnökség hangsúlyt fektet az Europeana támogatására. Üdvözöljük a Bölcsek Tanácsa „Új Reneszánsz” címmel nemrég megjelent ajánlásait a kulturális tartalmak digitalizálásáról. Azokat mélyrehatóan tanulmányozni fogjuk, és az Európai Bizottsággal történő egyeztetések függvényében készen állunk arra, hogy az ajánlásokat továbbvigyük.

Engedjék meg, hogy továbbhaladjak a magyar elnökségi tervek ismertetésével.

Kulcsfontosságú közfeladatnak tartjuk a kiskorúak védelmének fenntartását, függetlenül attól, hogy milyen médiumról van szó. A gyermekek és a fiatalok számára természetes az új technikai eszközök használata, ugyanakkor őket fenyegetik a leginkább az új eszközökből származó veszélyek.

Az Európai Unió korábban is aktív volt a kiskorúak védelmében. A Tanács két ajánlást is elfogadott: az elsőt 1998-ban, a másodikat pedig 2006-ban, az Európai Parlamenttel közösen. Más európai szintű kezdeményezések is történtek. A magyar elnökség mégis úgy véli, hogy az audiovizuális környezet gyors változása miatt időszerűvé vált a hatályos jogszabályok felülvizsgálata és aktualizálása.

Az elnökség ezért várakozással tekint az elé, hogy az Európai Bizottság benyújtsa jelentését a kiskorúak védelméről szóló 1998-as és 2006-os tanácsi ajánlás végrehajtásáról. Az Európai Bizottság jelentése nyomán az elnökség tanácsi következtetéseket kíván elfogadtatni. Ezek lényege: a Tanács kérje fel a tagállamokat, hogy hatékonyan hajtsák végre a meglévő ajánlásokat és normákat, figyelembe véve a bekövezetett technikai változásokat. Hangsúlyozni szükséges, hogy az egyes intézkedések megfelelően összehangolandóak. Végezetül az elnökség megvizsgálja majd, hogy felül kell-e vizsgálni a 2006-os ajánlást.

A magyar elnökség második, hangsúlyosan kezelt témája az audiovizuális politika terén a kreatív online tartalmak kezelése. A digitális forradalom gyökeresen megváltoztatta az audiovizuális alkotások és általában a kreatív tartalmak előállítását, terjesztését és forgalmazását, valamint a hozzáférés módjait.

Ma az ezzel kapcsolatban felmerülő egyik fő probléma, illetve a határokon átnyúló szolgáltatások és tartalmak fejlődésének egyik fő akadálya a digitális piacok szétaprózottsága. Ezt az „európai digitális menetrend” is megállapítja. Fontos feladatnak látjuk felszámolni az akadályokat és korlátokat, amelyek elválasztják egymástól a tagállami piacokat. Így jöhet létre valódi egységes európai digitális piac.

A magyar elnökség várakozással tekint arra, hogy az Európai Bizottság 2011 során zöld könyvet kíván kiadni, amelyben elemzi majd a nehézségeket, amelyek a kreatív tartalmak online terjesztésével kapcsolatban merülnek fel.

Véleményünk szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyek jogszerű, széles körű és változatos kínálatot tesznek lehetővé, ugyanakkor tisztességes jövedelmet biztosítanak az alkotók számára. Úgy véljük, hogy a kérdéskör összetettsége miatt az audiovizuális ügyekért felelős minisztereknek célszerű együttműködniük a szellemi tulajdonjogokkal és a belső piaccal foglalkozó miniszterekkel.

Hangsúlyozni szükséges, hogy a magyar elnökség szakpolitikai lépései attól függnek, hogy az Európai Bizottság mikor adja ki az audiovizuális alkotások és egyéb kreatív tartalmak online terjesztésének Zöld Könyvét.

Mindenesetre 2011. április 19-20. között Budapesten „Az audiovizuális ipar jövője” címmel konferenciát szervezünk. A konferencia fő témája az európai audiovizuális ipar versenyképessége.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Hiszem, hogy a kultúra eszközeivel el tudjuk érni, hogy az európai polgárok ne csupán gazdasági térségként tekintsenek az Unióra, hanem egy közös, értékekben gazdag kulturális és szellemi tért lássanak benne, amely gazdagít és elfogadóbbá, nyitottabbá tesz. A magyar elnökség hozzá kíván és hozzá tud járulni e cél eléréséhez, és reméli, hogy hat hónap elteltével, ha egy nagyon kevéssel is, de egy konszolidáltabb, erősebb, befogadóbb Unió elnökségét fogja átadni a lengyel kollégáknak. Megtisztelő figyelmüket köszönöm és várom kérdéseiket.