A fertődi Esterházy-kastélyban 2011. március 19-én Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára jelenlétében megkötötték az Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ kiemelt projekt második ütemének támogatási szerződését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Igazgató Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Meghívottak, Hölgyeim és Uraim!

Nagy örömmel fogadtam a mai ünnepi eseményre szóló meghívást. Örülök, hogy itt lehetek a fertődi Esterházy-kastélyban, világörökségi környezetben, Magyarország és Európa kiemelkedő értékű műemlék-együttesében, ahol hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként ma kerül sor e kastély rekonstrukcióját és megújulását segítő újabb program legfontosabb dokumentuma, az „Eszterháza Közép-Európai Kulturális Központ, II. ütem” c. kiemelt projekt támogatási szerződésének aláírására. E nagy jelentőségű aktussal hivatalosan is kezdetét veheti a kastély és környezete további épülését és szépülését szolgáló II. ütem. A ceremónia egyben méltó elismerése a kastélyrekonstrukció, egyben nagy jelentőségű turisztikai fejlesztés 2009 óta folyamatban lévő munkálatainak és eddigi eredményeinek.

A nemzetközi és a hazai gazdaság fejlődésével foglalkozó kutatók, politikusok, szakemberek régóta egyetértenek abban, hogy egy nemzet gazdaságának fejlesztése nem valósulhat meg csupán egy-egy kiemelt ágazat támogatásával. Az ország gazdasági, társadalmi felemelkedéséhez összetett szemléletmód és megközelítés szükséges, ötvözve az egyes területekre jellemző szakértelmet, ismereteket, tudást, speciális adottságokat és lehetőségeket a minél teljesebb körű fejlesztések eredményes megvalósulása érdekében.

Hogy e törekvések minden tekintetben sikeresek legyenek, Európához illeszkedő, ugyanakkor egyedi és kiemelkedő jelentőségű programokra van szükség, melyek nemcsak országunk, hanem a külföld érdeklődésére is számot tarthatnak. Az európai nemzetközi gyakorlatot tükröző helyreállítás és hasznosítás esetében lényeges szempont, hogy a megvalósuló beruházás a meglévő helyi értékeket ne csak figyelembe vegye, de hosszú távon megtartsa, sőt fejlessze és erősítse is azokat.

A kultúra és a turizmus egymásra épülő és építő programjai képesek ilyen példaértékű fejlesztések megvalósítására, hiszen a turizmus egyik fő pillére a kulturális örökség. A számos elemében összefonódott történelmi múlt és a kulturális összetartozás olyan kohéziós és identitásképző erőt jelentenek, ami megalapozhatja a térség közös jövőjét. Kulturális téren a régiós „önismeret”, többek között a történelmi, művelődéstörténeti, építészeti ismeretek és vizuális kultúra erősítése is cél.

Szellemi, tárgyi és épített örökségünk bemutatása, hasznosítása olyan megújuló energiaforrás, amely a múlt emlékeire és értékeire alapozva alkalmas a jövő építésére, továbbá gazdasági jelentőségén túl a közösségépítésben is fontos szerepet tölt be. A kultúra által közvetített értékek, a múlt és a tradíciók ápolása iránt érzett alapvető felelősségérzet, továbbá az új iránti emberi igény mind szükséges egy ilyen összetett, komplex program megvalósításához.

Szellemi, épített és tárgyi örökségünk komplex védelme, fenntartása, valamint kulturális értékeinkből adódó lehetőségeink maximális kiaknázása érdekében átfogó eredményekre van szükség, hiszen az értékek tudományos igényű, turisztikai célú kibontakoztatása munkahelyeket teremt, vállalkozások létrejöttét indukálja, az attrakcióhoz kapcsolódó, arra épülő szolgáltatások kialakulását eredményezi, ezáltal gazdasági fellendülést hoz. Állandósult, bejáratott turisztikai szolgáltatás, vagy több szolgáltatás kapcsolásával kialakított programcsomagok esetén is egyértelmű a gazdasági fejlődés még a leghátrányosabb helyzetű térségekben is, hiszen kulturális épített értékek az ország egész területén, szinte egyenletesen helyezkednek el. Az elmaradott településeken, térségekben sok esetben a kulturális örökség, illetve az annak bázisán működő turizmus lehet az egyetlen kitörési pont.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, mint a Magyar Állam tulajdonát képező jelentős épített örökségállomány vagyonkezelője az elmúlt években minden lehetőséget megragadott, hogy a kezelésében lévő műemlékek helyreállítására, funkcióbővítő turisztikai hasznosítására uniós és egyéb forrásokat nyerjen el. A Gondnokság erőfeszítései révén elmondható, hogy a NEFMI fenntartása alatt álló, közgyűjteményi feladatot ellátó intézmények közül a legtöbb kulturális célú intézményt kezelő projektgazdaként összességében eddig több mint 7,7 milliárd forint támogatást nyert el műemlék-felújításokra és fejlesztésekre. A Gondnokság előkészítése alatt a fenti projekteken túl további, összességében több mint 8 milliárd forint értékű projekttervezet vár beadásra. Örömmel mondhatom, hogy a megvalósulás alatt álló kiemelt és pályázatos projektek a tervezett ütemben haladnak, pénzügyi, szakmai, ütemezési probléma egyetlen projekt esetében sem merült fel. A munkát egy szakmailag felkészült és az elmúlt évek munkájában edződött csapat végzi, garantálva a projektek sikeres kivitelezését is.

A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága jelenleg is több hasonló fejlesztés megvalósítását és tervezését bonyolítja. A kezelésében lévő örökségállomány területi elhelyezkedése, műszaki állapota, a fejlesztések eredményességét befolyásoló vállalkozói környezet szempontjából azonban nincs ideális helyzetben. Az uniós támogatások megítélésekor támasztott elvárások szigorúak, teljesítésük és a létrejövő érték fenntarthatósága, az országos turisztikai hálózatba integrálása az örökség korabeli és jelenlegi értékeit ismerő, összehangolt munkát, egyedi megközelítést kíván. A teljesség igénye nélkül sorolom most a halmozottan hátrányos helyzetű edelényi kistérség területén közel 2 milliárd Ft támogatásból megvalósuló edelényi kastélyfejlesztést, vagy az Oroszlányhoz közeli majki kamalduli remeteség kolostorának rekonstrukcióját, vagy a siroki vár turisztikai fejlesztését.

A hazai kastélyállományban kiemelkedő történelmi és kulturális szerepet betöltő fertődi Esterházy-kastély fejlesztésének II. üteme az európai uniós támogatási rendszer szempontjából egy önálló, saját célrendszerrel rendelkező, regionális és országos szinten is jelentős kiemelt projekt, mely a hazai műemlékállomány kezelésének egyik alapvető fontosságú feladatát, a kulturális és turisztikai célú fenntartható hasznosítást tűzte ki célul.

Minek is köszönheti a kastély kiemelkedő szerepét? Építészeti és kertépítészeti jelentőségén túl meg kell említeni, hogy a magyar kultúra egyik fellegvára és origója volt. Esterházy „Fényes” Miklós, mint a Magyar Királyi Nemesi Testőrség parancsnoka, Mária Terézia rendelete alapján 120 fős kiképző intézményt működtetett Eszterházán. A vármegyékből delegált nemes ifjak feladata volt, hogy a katonai ismereteken túl több nyelven beszéljenek, európai műveltséget szerezzenek, a kultúrtörténet terén magas szintű ismeretekkel rendelkezzenek. A zenei tudást Joseph Haydn, az építészeti ismereteket Hefele Menyhért, az irodalmi műveltséget Bessenyei György irányításával sajátították el. Mindezt segítették a kastély gazdag gyűjteményei: könyvtára, képtára, valamint bábszínháza, operaháza is. A huszonöt évesen vármegyéikbe hazatérő ifjak magukkal vitték birtokukra az európai kultúra ismeretét, és maguk is szellemi és kulturális központokat hoztak létre az ország különböző pontjain. Így Eszterháza hatása hatalmas jelentőségű nemcsak a magyar kultúrtörténetben, hanem európai viszonylatban is. Itt élt és alkotott Joseph Haydn, aki 30 évig állt a herceg szolgálatában. Muzsikaház, Operaház és Bábszínház épült, mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek, a kastélyban Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett. Eszterháza tehát már Esterházy Miklós idejében is Európa egyik legfényesebb kastélya, kulturális központja volt, amely szerepet a mostani fejlesztés révén ismét elnyerheti.

A Nemzeti Együttműködés Kormánya egyetért a céllal, és meghirdetett fejlesztési programjaiban deklaráltan támogatja a hazai épített és szellemi kulturális örökség fenntartható fejlesztését, bemutatását. A 2011 januárjában meghirdetett Új Széchenyi Terv méltó folytatása lesz az előző polgári kormányzat alatt sikeresen zárult, azóta is eredményesen működő és példaértékű fejlesztéseket megvalósító Széchenyi Terv időszakának. E fejlesztések maradéktalan megvalósításához a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Kultúráért Felelős Államtitkárság a jövőben is minden támogatást meg kíván adni. Kívánom, hogy legyen Eszterháza újra egy „csuda”, ahogyan azt Bessenyei György gárdahadnagy „Az Eszterházi Vigasságok” c. művében 1772-ben leírta:

„[…] egy hazának híréért ezúttal is csekélységet mívelni nem lehetett: mind királyunk, mind nemzetünk dicsősége kívánta, hogy Eszterháza magát csudává tegye. Meg kellett mutatni, hogy a Párizs- és Londonban nevekedett francia kívánság Magyarországban gyönyörűségét feltalálhatja, melyen tett álmélkodása hazánknak tisztességét kétségkívül minden idegeneknél dicsőíteni fogja. E dolognak végbevitelére természet szerint nemzetünkbe sehol olyan hely nem lehetett, mint Eszterháza…”

Igazgató Úrnak és a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága munkatársainak törekvéseikhez sok sikert, eredményes munkát kívánok!

(Kultúráért Felelős Államtitkárság, kormany.hu)