Az interjú a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hangzott el 2012. szeptember 4-én. Hammerstein Juditot Süveges Gergő kérdezte.

Siófokon tartják szeptember 5-7. között a Finnugor Népek VI. Világkongresszusát. Azon túl, hogy örülünk a rokonságnak, szomorúan megállapítjuk, hogy a nem államalkotó nyelvek pusztulnak, és elkezdünk töprengeni azon, hogy ezzel mit lehet tenni, mire ad lehetőséget ez a kongresszus?

Az első napon a három államalkotó nemzet, tehát Észtország, Finnország és Magyarország köztársasági elnöke részt vesz a megnyitó eseményen. Elmondják saját álláspontjukat, gondolataikat a finnugor népek közötti együttműködésről. Az orosz delegációt az orosz kulturális miniszter vezeti. A megnyitót követően a különböző népek – mintegy 25 nemzetiség képviselteti magát a VI. Finnugor Világtalálkozón – képviselői is el fogják mondani, hogy 2012-ben hogy látják a saját helyzetüket, és hogy látják, a finnugor népek közötti együttműködésben milyen lehetőségek vannak. A következő napon a szekcióüléseken a résztvevők öt témakörben tekintik át a finnugor népek jelenlegi helyzetét, a finnugor nyelvek illetve népekkel kapcsolatos problémákat, illetve próbálnak közös megoldásokat találni. Itt politikusok, szakértők, tudósok is felszólalnak. Végezetül zárónyilatkozatot fog elfogadni a résztvevők. A konferencia ideje alatt természetesen számtalan kulturális eseményre is sor kerül. És egy nóvum: ez az első alkalom, hogy gazdasági fórumot is szervezünk a siófoki finnugor népek világtalálkozóján. Eddig erre még nem került sor, dacára annak, hogy a mozgalom 1992-ben indult. Ezúttal kísérletet teszünk arra, hogy a finnugor nyelvrokonságból fakadó rokonszenvet, szimpátiát átfordítsuk  gazdasági kapcsolatokra, gazdasági együttműködésekre.

Hogyan tudnak a gazdasági kapcsolatokba integrálódni azok a népek, amelyek például Oroszország területén élnek, de nincs saját országuk?

Ez valóban nehéz kérdés, hiszen amikor a finnugor népek képviselőivel beszél az ember, akkor az adott kormányzóságnak a képviselőjével is tárgyal egyben. Ezért nagyon fontos, hogy Oroszország mint ország is képviselteti magát ezen a rendezvényen.

Hogyan áll most Oroszország ezekhez a népekhez? Lehet arról olvasni, hogy konfrontáció várható, és arról is, hogy nem. Négy évvel ezelőtt a világtalálkozón Medvegyev is ott volt. Szóval mi az, amiben Oroszországot befolyásolni lehet?

Abban lehet befolyásolni, hogy a jogi környezet, az oktatás helyzete olyan legyen ezeknek a kis népeknek, hogy meg tudják őrizni az identitásukat, és nyelvüket ápolni tudják. Hogy egy olyan környezet alakuljon ki, amely lehetővé teszi, hogy ezek a finnugor népek –némelyik egészen kis lélekszámú – fenn tudjon maradni.

Hogyan lehet őket segíteni abban, hogy fennmaradjanak? Mert vannak, van olyan finnugor nyelv, ami gyakorlatilag már kihalt... És többen vannak, akik meg a kihalás útján lépdelnek. A folyamat  szinte visszafordíthatatlannak tűnik.

A kongresszuson van egy olyan szekció, ami a nyelvi jogok helyzetét tekinti át, van, ami kifejezetten demográfiai kérdésekkel, egészségüggyel vagy a klímaváltozással foglalkozik, tehát hogy a klímaváltozás milyen hatással van bizonyos finnugor népek fennmaradására, életben maradásukra. Az oktatási helyzettel is külön szekció foglalkozik, ezért nagyon fontos, hogy az orosz hivatalosság, tehát az orosz államiságnak a képviselői is ott ülnek ezekben a szekciókban, hallják a problémákat, és azt gondolom, hogy a párbeszéd révén  részülkről is nagyobb lehet a fogadókészség olyan  környezetnek a megteremtésére, ami e a népek fennmaradását, további boldogulását segíti.

Mi lesz a zárónyilatkozatban?

Azt remélem, hogy igen, de addig nem tudunk erről beszélni, amíg az elfogadása nem történik meg.
Már csak péntekig kell várnunk, köszönöm, hogy a vendégünk volt.
Hammerstein Judit: Én is nagyon szépen köszönöm.

(Duna Televízió)