Az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Gödöllőn egy nemzetközi konferencián. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között.
Semjén Zsolt a magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján kiemelte: az állam és az egyház szétválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, hiszen az emberek egyszerre tagjai felekezetüknek és a társadalomnak, ezért az államnak harmonikusan kell együtt élnie az egyházzal.
Az államnak fel kell ismernie - tette hozzá -, hogy nem avatkozhat be a teológiai ügyekbe, nem illetékes vallási kérdések eldöntésében; fontos feladata, hogy tiszteletben tartsa az emberek jogát a szabad értékválasztáshoz, garantálja a vallásszabadságot és segítse a vallások párbeszédét.
A politikus szerint szimbolikus a jelentősége annak, hogy a tanácskozást Magyarországon rendezik, ugyanis az ország "megszenvedte az ateista kommunizmus minden keservét". Nem csupán a vallási életet próbálták ellehetetleníteni, hanem a vallási hagyományokat is meghamisították, Karácsony helyett például a Télapót, az államalapító Szent István helyett pedig a kommunista alkotmányt "ünnepeltették" - mondta Semjén Zsolt.
Vallásellenes tendenciák a nyugati világban is jelentkeztek, és jelenleg is érvényesülnek - mutatott rá, hozzátéve: "Ilyen, amikor a szekularista felfogásból ideológiát csinálnak, és állami eszközökkel támogatják ezt a szekularista ideológiát. Ennek a műszava az állam világnézeti semlegessége".
A világnézeti semlegességnek van egy pozitív, és van egy negatív értelmezése. "Pozitív és helyes, amikor az állam nem avatkozik be teológiai kérdésekbe, és tudatában van annak, hogy nem illetékes vallási, transzcendentális kérdések eldöntésében" - fejtette ki. Helytelen viszont - tette hozzá -, amikor a társadalmat és az egyházakat egymástól elválasztó "semleges világnézetet próbálnak propagáltatni az államok által".
Az állam tehát nem avatkozhat be vallási ügyekbe, ugyanakkor nem is lehet közömbös a vallási kérdések iránt, hiszen az a feladata, hogy tiszteletben tartsa a polgárok értékválasztását, és minél inkább lehetővé tegye az egyházak szabadságát. E felfogás jegyében "a magyar kormány természetesen tiszteletben tartja az egyház és az állam elválasztását, ugyanakkor nem fogadja el az egyházak és a társadalom szétválasztását" - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Szászfalvi László beszédében azt hangsúlyozta, hogy felelős együttműködésre van szükség az európai gyökereket meghatározó három világegyház, a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között. 
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: a 21. század "a keserű népvándorlás új korszaka", amelyre a "parttalan liberalizmus és szekularizáció arroganciája" jellemző. Ilyen környezetben nem könnyű az együttélés - jelentette ki Szászfalvi László.
Ugyanakkor a kereszténység, a zsidóság és az iszlám felelős együttműködéssel és a társadalmi-gazdasági igazságosság megteremtéséért folytatott közös fáradozással "nem a probléma, hanem a megoldás oldalán áll" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy mindhárom vallás "ott bábáskodott Európa bölcsőjénél", együttműködésük pedig segíti az európai integrációt.
(Szászfalvi László beszédét kapcsolódó anyagunkban elolvashatják.)
(MTI)