Zala megyei nemzetiségi önkormányzati vezetőknek szervezett értekezletet március 7-én a Zala Megyei Kormányhivatal a Zala Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. A rendezvényen Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az új nemzetiségi törvény értelmezéséről és gyakorlati alkalmazásáról adott tájékoztatást.
Latorcai Csaba előadásában kiemelte, hogy az új nemzetiségi törvény rögzíti a nemzetiségi önkormányzati működés szabályait, a nemzetiségi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzati képviselő jogállását, jogait és kötelezettségeit. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási önállóságának biztosítása érdekében előírás az önálló költségvetés készítése és önálló fizetési számla vezetése.
A törvény lehetővé teszi az önkormányzatok társulását, gazdálkodó szervek alapítását, feladatok átvételét más önkormányzatoktól. Megjelennek a nemzetiségi önkormányzatok kötelező, át nem ruházható közfeladatai, a nemzetiségi önkormányzat által létesített intézmény működtetése, a nemzetiségi közösség önszerveződésének koordinálása és az együttműködés az általa képviselt közösség helyi civil szervezeteivel, illetve egyházi szervezetekkel.
Az önként vállalható közfeladatok közé tartozik a nemzetiségi intézmény alapítása, kitüntetés és ösztöndíj alapítása, odaítélése, pályázatok kiírása, feladatellátás a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és a közművelődés területén. Új elemként történhet feladatvállalás a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint a település-üzemeltetési és településrendezési feladatok körében.
Az állam – feladatfinanszírozás keretében – támogatást nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére közfeladataik ellátásához, projektjeikhez, valamint kulturális autonómiájuk fejlesztéséhez. A jogszabály tartalmazza a gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának szabályait, valamint azok betartásának folyamatát, kitér a jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés, valamint a megszűnés esetén történő elszámolás szabályaira is. Az új szabályozás bevezeti a szigorúbb törvényességi felügyeletet. Az ezt ellátó fővárosi vagy megyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével azonos módon és tartalommal látja el a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
A nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel párhuzamosan fogadta el az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. számú törvényt. Ez kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és Alaptörvényben biztosított joguk az Országgyűlés munkájában való részvétel. A nemzetiségek kedvezményes kvótát kapnak: egy nemzetiségi képviselő az Országgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám negyedével juthat képviselői mandátumhoz. Abban az esetben, hogy ha a kedvezményes kvótával nem kerül be egy adott nemzetiség képviselője az Országgyűlésbe, a közösség nemzetiségi szószólót delegálhat – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a helyettes államtitkár.
(kormany.hu)
