Vallási turizmus Magyarországon és az Európai Unióban címmel kedden kétnapos konferencia kezdődött Esztergomban. Az elképzelések összehangolásakor, egy hazai és európai stratégia megalkotásakor a felekezetközi, ökumenikus szempontokra is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta Szászfalvi László államtitkár.
A Magyar Köztársaság Kormánya – ezen belül is a vallási turizmus fejlesztésével, támogatásával megbízott egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül működő, turizmusért felelős államtitkárság – stratégiai ágazattá kívánja emelni a vallási turizmust – jelentette be Szászfalvi László, a KIM egyházi ügyekért felelős államtitkára azon a nemzetközi konferencián, amelyet Európában elsőként szervezett meg Magyarország, az Európai Unió soros elnökeként.
A magyar kormányzat elkötelezett a vallási turizmus ágazatának stratégiai fejlesztése mellett, ennek érdekében az utóbbi hónapokban intenzív tárgyalások kezdődtek, és a nemzeti turizmus stratégia kidolgozásához kapcsolódóan létrejött egy vallási turizmus stratégián dolgozó munkacsoport is. A mai magyar kormányzat partnerekként tekint az egyházakra: az általuk megőrzött és a társadalom számára közvetített értékeket nemzetmegtartó erőnek tartja. Az egyházak társadalom- és nemzetépítő, nemzetmegtartó munkájának hagyományos eszközein túl a Szászfalvi László vezette államtitkárság felfigyelt a vallási turizmusra mint egy korszerű, nemzetközi vonatkozásban is népszerű területre. Ezen keresztül nemcsak a hívőket tudják megszólítani az egyházak, hanem mindazokat, akik kíváncsiságból, kulturális-történelmi érdeklődésből felkeresnek egy vagy több, az egyházak által gondozott emlékhelyet, épületet, bemutatóhelyet, vagy éppen más turisztikai, relaxációs, sőt, akár wellness létesítményt, és közben lelkileg is, értékekben és élményekben is gazdagodnak.
A kormányzat ezért örömmel támogatja az egyházak kezdeményezéseit ezen a területen is. A vallási turizmus – a mai felfogás szerint – nem áll meg a vallásgyakorlók hitbuzgalmi utazásainál. Bár körükben is egyre népszerűbbek a különféle zarándoklatok, újabban az egészen puritán gyalogos zarándoklatok is, hanem ebbe beleértendő minden olyan utazás, kirándulás, tehát turisztikai aktivitás, amely – legyen az belföldi vagy nemzetközi „kimozdulás” – bármi módon is kötődik az egyházi értékekhez, örökséghez, élő egyházi aktivitáshoz.
A konferencia egyik szándékolt célja és remélt eredménye, hogy a szóhasználatot közösen, a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve pontosítsák a résztvevők. A vallási turisztikai fejlesztési elképzelések összehangolásakor, egy hazai és európai stratégia megalkotásakor a felekezetközi, ökumenikus szempontokra is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta Szászfalvi László államtitkár. Mást ért ugyanis a vallási turizmuson egy katolikus és egy protestáns, illetve egy más vallású, továbbá az, aki nem vallja magát hívőnek, de nyitott a vallások humanisztikus elvei, értékei, vagy csak szellemi-kulturális öröksége irányába.
A vallási turizmus nem önmagában áll, hanem kapcsolódik, időnként összefonódik több más turisztikai ágazattal is. Összekapcsolódik vagy összekapcsolódhat a gasztronómiával, az egészség- és termálturizmussal, a lovas- és víziturizmussal, általában a sporttal, a kulturális turizmus egyéb formáival. Ezt keressük a konferencia résztvevőivel közösen most, ezen az eseményen is, és az azt követő műhelymunkák, szakértői egyeztetések során is – zárta beszédét az államtitkár.
(kormany.hu)
