Hétfőn megkezdték a képviselők a Nemzetiségek Napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalását az Országgyűlésben. A határozati javaslat expozéjában Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány december 18-át, a Kisebbségek Napját Nemzetiségek Napjára változtatná, mivel az új Alaptörvény a korábbi kifejezéssel szemben már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről rendelkezik.
A nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományainak megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent. Magyarország a nemzetiségek iránt kinyilvánított felelősségvállalásra figyelemmel a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait széleskörűen biztosítja.
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam e jogszabályban vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Emellett tavaly decemberben került sor a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény elfogadására és a Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételét szintén sarkalatos, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szabályozza.
Az országgyűlési határozat ismételten megerősítheti a kormány elkötelezettségét a nemzetiségek ügye iránt, hiszen az elfogadása elősegíti a nemzetiségek integrációját, jogaik érvényesülését és a nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek egymás iránti elkötelezettségét.
A határozat elfogadásával a Nemzetiségek Napja - ami az ENSZ Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának a napja - olyan ünnep lehet, amelyet magyarok és nemzetiségiek együttesen ünnepelhetnek, és amelynek keretében együtt emlékezhetnek meg a nemzetiségi jogok fontosságáról.
Az országgyűlési határozati javaslat részletes vitájára várhatóan jövő héten kerül sor.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
