Az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel összhangban lévőnek találta a nemzetiségi törvényt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán az MTI-vel.
Hölvényi György ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Ab elutasította az alapvető jogok biztosának a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványát.
Az államtitkár hozzátette: az Ab indokolása szerint nincs szó a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési jogának szükségtelen és aránytalan korlátozásáról akkor, amikor a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választása csak azon a településen tűzhető ki, ahol a legutóbbi népszámlálás alkalmával az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdésre adott válaszok összesített adatai szerint legalább harmincan vallották magukat az adott nemzetiséghez tartozónak.
Hölvényi György azt mondta, az államtitkárság alapjogokkal összefüggő jogalkotói munkájának elismeréseként értékeli, hogy az Ab alkotmányosnak találta a nemzetiségi törvényt.
Hangsúlyozta, hogy a reformfolyamat kulcseleme a kisebbségi önkormányzati választások 2005-ös szabályainak megváltoztatása, az ennek során bevezetett új szabály, a népszámlálási adatok figyelembevétele egybeesik az általánosan követett európai gyakorlattal.
Az Alkotmánybíróság a honlapján szerdán megjelent, december 4-i keltezésű határozatának indoklásában utalt egyebek mellett arra: Szabó Máté ombudsman szerint ellentételes az alaptörvénnyel a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a legutóbbi népszámlálási adatokhoz kötése, mert az szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzetiséghez tartozók önrendelkezési, valamint a nemzetiségi közösségek helyi nemzetiségi önkormányzat létrehozására vonatkozó jogát. Az alapvető jogok biztosa indítványában hivatkozott arra is, a 2011-es népszámláláskor nem volt ismert, milyen "választójogi következménye" lesz a nemzetiségre vonatkozó adatok megvallásának, illetőleg az attól való tartózkodásnak.
Az Ab megállapította: "a népszámlálási adatok alapulvétele egyértelműen összefügg azzal a reformfolyamattal, amely a kisebbségi törvény működésének problémái kapcsán itthon, maguk az érintett kisebbségi szervezetek és több országos kisebbségi önkormányzat részéről felmerült, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesülését illetően az Európa Tanácsban megfogalmazott bírálatokra kívánt reagálni".
Az alkotmánybírósági határozat szerint önmagában a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának a népszámlálási adatokhoz kötése az úgynevezett egyéni önrendelkezési jogot nem sérti, és nem is tudja megsérteni. A kapcsolat éppen fordított: az adott településen élő, valamely nemzetiséghez tartozó állampolgárokat arra ösztönözheti, hogy - legalábbis a népszámlálások során - éljenek a nemzetiségi identitás megvallásának jogával. A támadott rendelkezés tehát sem az alaptörvénybe, sem nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
A határozathoz Bragyova András és Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Ebben az olvasható: egyrészt az alapjog gyakorlása nem köthető előre nem látható feltételhez, és a népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók, másrészt népszámlálás csak tízévenként, míg nemzetiségi önkormányzati választás ötévenként van, így a jogalkotó akár több ciklusra is kizárhat közösségeket a nemzetiségi választásokból.
(MTI)
