Perczel Anna, az Erzsébetváros zsidó településtörténetével foglalkozó építész, Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró, valamint Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész vehették át idén Scheiber Sándor-díjat.
Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár adta át csütörtökön a Scheiber Sándor professzorról, a budapesti Rabbiképző Intézet újjászervezőjéről elnevezett díjakat.
Scheiber Sándor munkássága napjainkban is élő forrás: „a magyar irodalom és népköltészet minden műfajának egyik legalaposabb kutatója és ismerője volt” – fogalmazott köszöntő beszédében Szászfalvi László.
Az államtitkár hozzátette, e díjjal emlékezik meg az utókor arról a kivételes életútról és tudományos pályáról, amely professzor úrnak adatott meg. A politikus tolmácsolta a Kormány elkötelezettségét a tolerancia és a szellemi értékek tiszteletben tartása terén.
A díjazottak:
Perczel Anna építész több mint másfél évtizede szinte kizárólag a főváros zsidó településtörténetével foglalkozik, zsidók által lakott, épített, tervezett épületeivel. Szakszerű építészeti irattári, levéltári kutatásai és helyszíni felvételei mellett ezeken az alapokon sikerült személyes történeteken alapuló zsidó művelődéstörténetet kidolgoznia. A fővárosban élő, polgárosuló zsidóság rejtett identitás-jegyeinek feltárása különlegesen értékes része kutatásainak.
Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró. Érettségi után fényképésztanonc, majd közgazdasági egyetemet végzett. Fizikai munkás, majd az Új Út c. kolozsvári zsidó hetilap munkatársa. A Dolgozó Nő újságírója és fényképésze; a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének fotósa; az Új Élet fotórovatának vezetője. A 60-as évektől rendszeresen készített interjúkat és fotósorozatokat a romániai magyar művészekről. Az erdélyi művelődésről – többek közt Orbán Balázsról, Teleki Sámuelről – jelentetett meg, eredeti fényképeik felfedezésével könyveket. Az erdélyi művelődés emlékeinek kutatásában és közzétételében helyet kapott az erdélyi zsidóság közösségeinek különböző aspektusainak (régi zsidó temetők művészete) megörökítése, a székely szombatosok krónikája. Munkáit mindig értékes, saját készítésű képei illusztrálják. 1988-ban áttelepült Magyarországra, ahol azóta is él.
Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész (eredetileg építész), a vajdasági zsidó hagyományok kiváló kutatója. 1920-ban született és végzettsége megszerzése után már igen fiatalon szembesült a kor gyilkos antiszemitizmusával. 1943-ban őt is a bori bányába vitték. Erre vonatkozó, egyedülálló forrásértékű emlékeit korábban is többször használták a magyar kutatók, köztük a Radnóti Miklós életével foglalkozók is. Emlékezései újabban (2007) külön is megjelentek. Életútját bemutató írásainak impozáns gyűjteménye nemrégen (2009) látott napvilágot. Az újvidéki zsidóságról írott monográfiáját először 1988-ban, majd 2001-ben bővített formában adták ki. Írt a zsidó vallási szokásokról, a vajdasági zsinagógákról. Scheiber Sándorral szoros és személyes kapcsolatban állt, különösen a cselarevói menóra megtalálása utáni értelmezésekkel kapcsolatban.
(kormany.hu)
