A Velencei Bizottság kedden közreadott jelentésében demokratikusnak és a jogállamiságot szolgálónak találta a nemzetiségek jogairól szóló törvényt. A Bizottság úgy vélte, hogy a magyar kormány érdekelt a hazánkban élő nemzetiségekkel való együttműködésben, és az új nemzetiségi törvény megfelel a nemzetközi kisebbségvédelmi elvárásoknak, de emellett alkalmazkodik a hazai adottságokhoz is.
A Bizottság elismerte, hogy Magyarország továbbra is különös figyelmet szentel a nemzetiségi jogok védelmének, és erőfeszítéseket tesz az országban élő nemzetiségek kulturális és nyelvi azonosságának, hagyományaik és kulturális örökségük védelmének érdekében. Üdvözölte a bizottság, hogy a nemzetiségi törvény elismeri és garantálja a magyarországi nemzetiségek jogait a legfontosabb területeken, az oktatás, a kultúra, az anyanyelvhasználat, a média és a közéletben való részvétel területén.
A Bizottság megjegyezte, hogy a kisebbségvédelem különösen összetett és részletező, különösképpen a nemzetiségi önkormányzatokat illetően. Az új törvény valóban kiemelt részletességgel szól a nemzetiségi önkormányzatok működéséről, mivel a nemzetiségekkel történt konzultációk során kifejezett elvárás volt, hogy a rájuk vonatkozó szabályok minél pontosabban és részletesebben legyenek meghatározva.
A Bizottság jelentése felveti, hogy a törvény sarkalatos jogállása miatt nehézséget jelenthet egy esetleges módosítás. A sarkalatosságnak ugyanakkor garanciális jelentősége van, ugyanúgy, mint a korábbi, 1993-as törvény esetében, melyet szintén kétharmados törvényként alkotott meg az Országgyűlés. Hangsúlyozandó, hogy a törvény sarkalatossági záradékának csak tájékoztató jellege van, módosítása nem igényel kétharmados többséget, a jelen lévő országgyűlési képviselők többségének szavazatával módosítható.
A törvényben szereplő átmeneti rendelkezések - melyek többsége a Bizottság jelentése szerint nem tekinthető átmenetinek - szerepeltetésére az egyes új rendelkezések hatályba lépésének fokozatossága miatt van szükség azért, hogy a hatályba lépésig tartó időszakban is biztosítva legyenek a nemzetiségek jogai. A fokozatos hatályba lépéssel párhuzamosan ezek az átmeneti szabályok érvényüket vesztik.
Az új szabályozás - a Bizottság véleményével ellentétben - 2014-től, a soron következő általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének időpontjától kiterjeszti a hatályát a Magyarországon élő, nem magyar állampolgárságú, az adott nemzetiséghez nyelvileg és kulturálisan kötődő személyekre is. Ez alól csak a nemzetiségi önkormányzati választások során gyakorolt passzív választójog kivétel.
Az alapvető jogok biztosa által kifogásolt kérdésekben (nemzetiségi jelölő szervezetek közhasznúságának kritériuma, a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak kollektív felelőssége a jogszabálysértő gazdálkodás következményeiért, a nemzetiségi önkormányzatok vagyonának kezelése a testület megszűnése esetén, a jelnyelv használati joga) már döntött az Országgyűlés a jogszabály módosításáról, kihirdetése folyamatban van. Emellett megkezdődött a méltatlanná válás jogintézményének felülvizsgálata is.
Az Országgyűlés 2011. december végén fogadta el a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, melyet mintegy másfél éves széleskörű egyeztetés előzött meg az érintettekkel, így többek között a nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szakértőkkel és magánszemélyekkel.
(Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
