A kormány benyújtotta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája megerősítésével vállalt jogok érvényesülése érdekében tett intézkedésekről szóló ötödik jelentést az Európa Tanács Nyelvi Karta Titkárságához. A jelentés a 2009 januárja és 2011 decembere közötti időszakra vonatkozóan mutatja be a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásunkból fakadó legfontosabb tényeket, adatokat, eseményeket.
A jelentés részletesen taglalja a nemzetiségi nyelvi jogok megvalósulását főként a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, az oktatás-nevelés, a kultúra, a tájékoztatási eszközök, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határon átnyúló kapcsolatok területén.
Magyarország az elsők között csatlakozott 1992-ben az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához. Hazánk kezdetben hat nemzetiségi nyelvre (német, szlovák, horvát, román, szlovén és szerb) vonatkozólag vállalt kötelezettségeket, amelyet 2008-ban kiterjesztett a cigány (romani és beás) nyelvekre. Az 1999-ben hatályba lépett egyezmény magyar vállalásainak a teljesüléséről Magyarország háromévenként beszámol, eddig összesen négy országjelentés készült. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az ötödik jelentés elkészítéséhez követte az ET miniszteri Tanácsa 2009. május 26-i ülésén jóváhagyott 3 éves időszakos jelentésének a vázlatát, valamint a 2011. január 28-án ECRML (2011) 2 számon Magyarország kormányához intézett kérdéseket.
A jelentésben a beszámolási időszakban hatályos, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, 1993. évi LXXVII. törvény gyakorlati megvalósulását vizsgálták. Magyarország regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikája, a kisebbségi nyelvek védelmét garantáló alapvető jogszabályok lényegileg nem változtak, de a Nyelvi Karta megerősítése, illetve a megerősítéskor tett vállalások, valamint a Miniszteri Bizottság által megfogalmazott ajánlások végrehajtása miatt számos, a nyelvhasználat lehetőségeit bővítő, jogszabályi módosítás született, megjelent néhány, a kisebbségi nyelvhasználat jogát pontosító rendelkezés.
A jelentés befejezésével egyidejűleg az Országgyűlés elfogadta a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, amely az eddigi eredmények megtartásával, azok továbbfejlesztésével pontosítja, illetve bővíti a tizenhárom őshonos közösséghez tartozó személyek egyéni és kollektív jogait, és Európában példaértékűen széles jogokat biztosít a hazai nemzetiségeknek.
A beszámoló benyújtását követően a Nyelvi Karta Szakértői Bizottsága a jelentés tartalmával kapcsolatosan Magyarországon tájékozódik, majd jelentést készít az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága részére. A Miniszteri Bizottság megvitatja a dokumentumokat, és ajánlásokat fogad el Magyarország számára, amelyekben megfogalmazza az elvárásait a Nyelvi Karta magyarországi vállalásai megerősítése érdekében.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)