Szászfalvi László államtitkár május 25-én Berekfürdőn, a Kárpát-medencei Református Missziói és Diakóniai Találkozón beszélt a Nemzeti Ügyek Kormánya egyházi együttműködési stratégiájáról.

Főtiszteletű Püspök Urak !
Kedves Testvérek !
Tisztelt Hölgyeim és Uraim !

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek Önök között, és beszélhetek a Nemzeti Ügyek Kormánya egyházi együttműködési stratégiájáról.
Mint Önök is tudják, az új – minden eddiginél szélesebb legitimációval rendelkező – Országgyűlés nem sokkal megalakulása után elfogadta a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot, amelyben új társadalmi szerződést ajánlott határon innen és túl minden magyar embernek. Szeretném jelezni, hogy a Kormány a nemzeti együttműködés rendszerén belül kiemelt szerepet szán az egyházaknak – ezen belül értelemszerűen a történelmi egyházaknak – stratégiai partnerségi kapcsolatokat kíván velük kialakítani. Hivatalba lépésemet követően a Kormány egyházpolitikai céljait a következők szerint összegeztem:
- az egyházi kapcsolattartásban új szakaszt kívánunk nyitni;
- újjá akarjuk építeni az egyházakkal a bizalmi kapcsolatot;
- stratégiai partnernek tekintjük a történelmi egyházakat.

I. Mindezek figyelembe vételével szeretném áttekinteni azt, hogy mire jutottunk:

1. Még a Kormány megalakulása előtt Semjén Zsolttal törvénymódosító javaslatot nyújtottunk be az önkormányzatok által az egyházak részére történő iskolaátadásokat diszkrimináló előírások megszüntetésére (az 5 évig fizetendő „büntetőpénz” eltörlésére), amely elfogadásra került.

2. Az egyházakkal való partneri viszony kialakítása érdekében még hivatali időszakom elején végiglátogattam a Kárpát-medencei magyar történelmi egyházak vezetőit. Valamennyi megbeszélésen a protokolláris vonatkozásokon túl érdemi munka is zajlott, az itt elhangzottakat figyelembe vettük az egyházakkal összefüggő törvényhozási tevékenység során.

3. Ezzel is összefüggésben kidolgoztunk egy egyházi Kárpát-medencei szórványstratégiát, amelyet a nemzetpolitikai stratégia részévé kívánunk fejleszteni.

4. A magyarországi történelmi egyházak vezetőivel folyamatos a kapcsolattartás, de nem egy ízben találkoztam már a tényleges hitéleti és közfeladat-ellátó tevékenységet végző kisegyházak vezetőivel is. A szakmai szintű kapcsolattartás államtitkárságom részéről valamennyi egyházzal folyamatos.

5. A Kormány újra indította a szentszéki-magyar vegyes-bizottság munkáját is, amely már tavaly év végén egy részmegállapodást eredményezett a Kormány és a Magyar Katolikus Egyház Püspökkari Konferenciája között.

6. Kértük a történelmi egyházak írásbeli tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy milyen számukra sérelmes jogszabályi változások történtek az előző két kormányzati ciklusban, illetve a javaslataikat is ezek megváltoztatására. Ebben az ügyben több szakértői egyeztetés is történt az egyházakkal. Az egyházi javaslatok egy része az ágazati törvénymódosításokba, illetve a költségvetési és a költségvetési saláta-törvénybe beépítésre került. (Itt jegyzem meg, hogy az új közoktatási és felsőoktatási törvények előkészítésével összefüggésben a szaktárca intenzív egyeztetéseket folytat az intézményfenntartó egyházakkal) Azt sem hallgathatom el, hogy maradtak még e tekintetben nyitott, megoldásra váró kérdések, így pl. az egyházi felsőoktatási és egészségügyi intézmények finanszírozásának a szociális és a közoktatási intézményekhez hasonló módon történő rendezése. Ezzel kapcsolatban egyeztetéseket folytatunk az érintett ágazati, illetve a nemzetgazdasági tárcákkal, és reméljük, hogy ezek – legkésőbb a 2012-es költségvetési évben - eredményre vezetnek.

7. A 2011. évi költségvetés egyházi előirányzatai cím és összeg szerint az egyházakkal történt egyeztetésnek megfelelően kerültek elfogadásra, amelyek kompenzáltuk az előző két kormány során az egyházakat ért pénzügyi diszkriminációkat, összességében mintegy 10 Mrd Ft-tal növeltük az egyházak által felhasználható költségvetési forrásokat. A költségvetési törvény előirányzatai egyházpolitikai paradigma váltást is tartalmaznak új programok meghirdetésével („Templom és iskola”, „Testi és lelki kenyér”, szórványtámogatás), amelyek túllépnek az eddigi automatizmusokon és széles körben lehetővé teszik pl. helyi szinten a hátrányos helyzetű egyházi közösségek infrastrukturális és programtámogatását (közösségi tevékenységek, stb.), figyelembe véve minden esetben az emberi tényezőt is. (Az egyházi költségvetés által nyújtott lehetőségekről a későbbiekben még részletesebben szólok.)

8. Konszenzusra jutottunk az egyházakkal a 2009-es, illetve az előző évi zárszámadási ügyekkel összefüggésben. 2010-ben megkezdődött az előző kormányok által 2005-2008 között ki nem fizetett 4 Mrd Ft közoktatási zárszámadási kiegészítő normatíva rendezése (1,022 Mrd Ft kiutalásával), amely ebben az évben folytatódik további 1 milliárd Ft-tal, 2012-ben pedig – tervek szerint – 2 milliárd Ft biztosításával ezen kötelezettségének a Kormány teljes mértékben eleget tesz. A 2009-es év vonatkozásában az egyházakkal való megállapodás alapján a közoktatási intézmények további 757 millió forintot, a szociális intézmények pedig 1,17 Mrd forintot kaptak kiegészítő támogatásként.

9. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása biztosította az egyházi kórházak vonatkozásában az országos hatáskörű betegfelvételt, valamint a nonprofit gt-ként működő egyházi kórházak egyháziként történő elismerését. A Kormány határozattal biztosított 2010-ben a négy egyházi kórház – köztük a Bethesda Kórház – számára összesen 655 millió Ft külön támogatást az előző kormány egyházi egészségügyi intézményeket is érintő megszorító intézkedéseinek kompenzálására.

10. Kormányzati és egyházi tárgyalások során elértük, hogy a Kormány ne csak az állami, önkormányzati alkalmazottaknak, hanem a közfeladatot ellátó egyházi intézményben dolgozóknak is biztosítsa erre az évre a bérkompenzációt a következő bontásban: a központi költségvetés ennek az idén biztosítja az 50%-át, a következő évi zárszámadással összefüggésben pedig a különbözetet. Az egyházak a különbözetet megelőlegezik, így szeretném innen is megnyugtatni a közfeladatot ellátó intézmények minden elismerést megérdemlő tevékenységet végző munkatársait, hogy jogos juttatásukhoz hamarosan hozzájutnak.

11. Számba vettük az egyházakat ért árvíz-és viharkárokat, annak érdekében, hogy ezek vonatkozásában is igénybe lehessen venni az EUSZA támogatásokat.

12. Vallási turisztikai stratégiai koncepciót dolgoztunk ki, ezzel összefüggésben pedig támogattuk az EU-s forrásokból a határ menti turisztikai programok megvalósítását, amelyekből a magyar-román határ két oldalán élő egyházak – így a református egyház is – kivehetik a részüket (várhatóan összesen mintegy 7 millió euró kerül felhasználásra ilyen célokra). Az EU elnökséggel összefüggésben májusban nemzetközi vallásturisztikai konferenciát szerveztünk.

13. A Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd és a vallási turizmus témakörében konferenciát szerveztünk az EU-s elnökség keretében június 1-3. között. A magyarországi konferencia kiemelt célkitűzése az Európában és a világon legmeghatározóbb három világvallás társadalomformáló szerepének áttekintése, a szabad vallásgyakorlás tagállami tapasztalatának bemutatása, az egyházak és vallási szervezetek tagállami jogállásának bemutatása, az egyház-állam közötti párbeszéd megvalósulásának formái, illetve az egyházak közötti békés együttélés előmozdításának lehetősége az államigazgatás közreműködésével.

14. Államtitkárságunk részt vett a miniszterelnök úr és a magyarországi egyházak, illetve EU egyházi szervezetek vezetői között Magyarország EU elnökségével összefüggő év eleji találkozója megszervezésében és eredményes lebonyolításában.

15. Ebben az évben befejezésre kerül a 20 éve tartó egyházi ingatlanrendezési folyamat. A még rendezésre váró református ingatlanügyeket a május 17-ei EB ülésen megtárgyaltuk, valamennyi vonatkozásában teljes konszenzuson alapuló bizottsági döntés született. A végleges ingatlanrendezési jegyzékeket legkésőbb az év második felében a Kormány elé visszük. Az egyházi ingatlanrendezés befejezésének fedezetét a 2011. évi költségvetési törvény biztosítja.

16. Tavaly ősz óta folyamatosak az új egyházi törvény előkészületi munkái, amely alapvetően az eddigi szabályozással történt visszaéléseket kívánja megakadályozni (pl. üzleti célú egyházalapítások, stb.). Az új törvény az új alkotmányon alapuló sarkalatos törvény lesz, amely az állam és az egyházak kapcsolatát a lelkiismereti és vallásszabadság biztosításával, az állam és egyház alkotmányos elválasztásával, de a közjó érdekében történő együttműködés lehetővé tételével, a tényleges hitéleti tevékenységet végző egyházak tevékenységének a támogatásával kívánja szabályozni. Az új törvény természetesen az eddiginél nagyobb súlyt kíván deklarative is biztosítani a magyar történelemben és kultúrában folyamatosan jelentős szerepet játszó egyházaknak is, figyelembe véve azt az AB határozatot, amely szerint az egyházak tényleges tevékenysége, működése szerinti különbségtétel alkotmányosan indokolható. Az új törvény természetesen nem akarja kizárni a normálisan működő, tényleges hitéleti tevékenységet végző, adott esetben közfeladatokat átvállaló kisebb egyházakat sem, állami elismerést és támogatást kíván ezek tevékenységéhez is biztosítani. Természetesen garantálni fogja az új törvény azoknak a vallási közösségeknek is a szabad vallásgyakorlást, amelyek adott esetben egyelőre nem tudják teljesíteni az új törvényben előírt feltételeket (primér hitéleti tevékenység, legalább 20 év folyamatos működés, 1.000 természetes személy tag, stb.). Ők vallási jellegű egyesületet alapíthatnak majd hitéletük közösségi gyakorlásának végzésére. A törvénnyel kapcsolatban több egyeztetés is történt az egyházakkal mind vezetői, mind szakértői szinten. Jelenleg már a normaszöveg tervezetének az egyházi egyeztetése történik, mivel az Országgyűlés elé csak akkor kívánjuk beterjeszteni a törvény-javaslatot, ha annak szövegében is – legalább a történelmi egyházakkal – megegyezünk.

17. Amennyiben az Országgyűlés az új egyházi törvényt elfogadja, az év második felében szükségessé válik egy új egyház finanszírozási törvény kidolgozása is, amelyet természetesen szintén igen alaposan akarunk egyeztetni az egyházakkal.

18. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. §-a alapján a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter – stratégiai partnerségi megállapodások révén – szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Stratégiai partnerség alakítható ki különösen a civil szervezetekkel, egyházakkal, szakmai, tudományos szervezetettel, országos kisebbségi önkormányzatokkal, érdek-képviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőivel. A stratégiai partnerségi megállapodások tervezete elkészült, azt a történelmi egyházaknak megküldtük, javaslataik alapján e megállapodásokat kész vagyunk módosítani, ezt követően pedig megtörténhet ezek aláírása is kormányzati oldalról a KIM-et vezető miniszterelnök-helyettes, illetve az egyházi vezetők között.

II. A 2011. évi költségvetés és az egyházak Mint a korábbiakban jeleztem, az ez évi költségvetés egyházakra jutó előirányzatait külön is szeretném ismertetni, mert úgy gondolom, bár alapvető jelentősége van az egyházak vonatkozásában a kormányzati stílus megváltozásának, ez a gyakorlatban mégis úgy jelenik meg, hogy az egyházak közérdekű tevékenységét milyen mértékben tudja az állam anyagiakkal is elősegíteni.

Lássuk tehát:

- 2011. évben az egyházi közgyűjtemények állami támogatását 100 millió forinttal emeltük,
- 2011. évben a hitoktatói tevékenységet 100 millió forinttal emeltük,
- 2011. évben az 5000 lélekszám alatti településeken szolgáló egyházi személyek támogatási keretét 43 millió forinttal emeltük (ezen belül a református egyháznak ez több mint 8 millió forint pluszt jelent),
- 2011. évben az egyházi rekonstrukciós előirányzat az előző szocialista költségvetés 0 forintja helyett 1,2 milliárd forint (ebben nem vettük figyelembe a még a költségvetési törvény által e soron külön biztosított 150 millió Ft-ot a jáki templom felújítására),
- 2011. évben az egyházi kulturális program kerete 50 millió forint,
- 2011. évben egyházi ifjúsági- és gyermekmunkára, oktatás-nevelési projektekre a Templom és iskola című programban 200 millió forint,
- 2011. évben egyházi szórvány projektekre az egyházi szórványprogramban 200 millió forint,
- 2011. évben az egyházi szociális és karitatív projektekre a Testi és lelki programban 200 millió forint jut!
- 2011. évben az egyházi közoktatási intézmények egyházi kiegészítő normatíváját az előző szocialista kormányainak negatív diszkriminációs gyakorlatát megszüntetve radikálisan emeltük 230 e Ft-ra tanulónként, s ezzel helyreállítottuk az egyházak által régóta követelt egyenlő finanszírozás, egyenlő bánásmód elvét,
- 2011. évben az egyházak számára felajánlható SZJA 1 % és annak ún. állami kiegészítése 2,3 milliárd forinttal emelkedett. Az előirányzatokkal összefüggésben szeretném jelezni, hogy az automatizmusok (Szja. 1%, ingatlanjáradék) már január végén kiutalásra kerültek, áprilisban – miután megjelent a minisztériumon belüli fejezeti kezelésű előirányzatokról szóló rendelet – folyósítottuk a kistelepülési lelkészi támogatásokat. Időközben a hittan és a közgyűjteményi támogatások elindítása iránt is intézkedtünk. Az ingatlanrekonstrukciós és beruházási, valamint az általam már részletesen bemutatott program típusú költségvetési előirányzatokra rengeteg – az előirányzatokat többszörösen felülmúló – igény érkezett az egész Kárpát-medencéből. Ezek feldolgozása alapvetően megtörtént, a kérelmekről a döntéseket hamarosan meg fogom hozni.

Köszönöm, hogy meghallgattak !

(kormany.hu)